Az Indentitesz vendége volt Szilágyi Ferenc Hubart
A már megszokott rendezvényként ismeretes Identitárius Műhely keretében Szilágyi Ferenc Hubart erdélyi író, költő és képzőművész, valamint Vékony Csongor Levente politológus hallgatótársunk (aki szintén foglalkozik költészettel) közös előadását hallhatták a megjelentek 2016. december 8-án, a budapesti Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ egyik termében. Az előadás címe „A romániai forradalom emlékére”, témája pedig az említett eseménysorozat felvázolása mellett a két előadó verseinek és munkásságának taglalása volt: két generáció, két hű magyar szív, Erdélyből.
A megjelentek bepillantást nyerhettek nem csupán az 1989-es romániai forradalom eseményeinek részleteibe – és az erdélyi előadók meglátásaiba – valamint a történetek ihlette versek elszavalásába, de költő-előadók révén a költészet szépségeibe, munkájuk megannyi gyümölcsébe is.
Az előadás végeztével a költő-előadók által írt könyvek megvásárlására adódott lehetőség, valamint a megjelentek friss mézeskalács és ízletes pálinkák társaságában diskurálhattak a rendezvényen elhangzott gondolatokról.
Zárszóként pedig világítson fáklyaként egy versrészlet, mely egészében az előadás alkalmával is élőszóra kelt:
„A nép, mint a barom,
globálsarat gyúr ma,
kenyér kell a szájnak,
nem hazugsággyurma!
De ha összefognánk,
megeshetne bármi:
együtt tudnánk az őszt
tavasszá formálni!
Ha a hit a kovász,
úgy a tészta megkel,
lehet az estéből
cipópiros reggel!”
(Szilágyi Ferenc Hubart: Globális apátia – részlet)
