Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer jövőjéről a KEF ülésén
Soros évi ülését tartotta Orosházán a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, amely immár 23 – a magyarországi mellett muraközi, horvátországi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi, köztük az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGE-Szövetség) – magyar agrárszervezet tömörít. Az eseményen döntés született a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete felvételéről. Az eseményen a gazdaszervezetek képviselői a Kárpát-medencét érintő gazdasági és működési kérdésekről – így többek között Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokról, a közös agrárpolitika (KAP) várható alakulásáról, valamint a jégkármérséklő-rendszer tapasztalatairól – tanácskoztak.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma hazatért, hiszen a szervezet hat éve, 2013. május 3-án Orosházán alakult meg a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) tagszervezete, az Orosházi Gazdakör kezdeményezésére, valamint az akkori Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével. Az alapítók között ugyanakkor ott volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. A fórum többek között összefogja a Kárpát-medencében működő szervezeteket, képviseli azok közös érdekeit az európai uniós szervezeteknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül. A fórum elnöki tisztjét a mindenkori kamarai elnök tölti be. A KEF-tagok összefogásának egyik leglátványosabb megnyilvánulása az idén kilencedik évébe lépő Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program, amely keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a közösen elvégzett, hatéves munka igazi eredménye, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett a létszám, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencei magyar gazdálkodók között egyre szorosabb az együttműködés. Ennek nagy jelentősége van, hiszen csak jól szervezett, összetartó, egymás tevékenységét segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni – mutatott rá a köztestület vezetője.
A tagszervezetek beszámolói során a partiumi és erdélyi gazdaegyesületek munkáját Csomortányi István, az EMGE-Szövetség elnöke foglalta össze. Az ülés legnagyobb aktualitással bíró napirendi pontja az Európai Unió következő költségvetésének a mezőgazdasági támogatási rendszert érintő és gőzerővel zajló döntés előkészítése volt, hiszen a napokban született meg az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának (COMAGRI) vonatkozó anyaga is. Most már biztos, hogy a jelenlegi EP nem hoz végleges döntést a Közös Agrárpolitikáról (KAP), viszont egyre világosabban körvonalazódik a várható költségvetés szerkezete, mondta el Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese. A tervezett főbb változások egyike már eddig is ismert volt, hiszen a következő költségvetési ciklusban a tagállamoknak Nemzeti Terveket kellene majd készíteniük az agrárszektor támogatására, melyeket az Európai Bizottság bírálna el és ellenőrizne. Ennek fő veszélye, hogy ahogyan azt más esetekben is láttuk, az EB akár büntetőeszközként is használhatná ellenőrzési jogosultságát, magyarán, az egyéb, példának okáért a migráció kérdésében neki nem tetsző álláspontot megfogalmazó országok esetében eszközt kapna, hogy indokot találjon arra, hogy megvonhassa az agráriumnak járó támogatást. Szintén várható a britek távozása miatti mintegy 10%-os költségvetés csökkenés.
Ami a közvetlenül a támogatási rendszer szerkezetét érintő változásokat illeti, szembeötlő, hogy KAP első pillérében 30%-ot, a második pillérében 20%-ot kívánnak környezeti- és ökocélokra fordítani, magyarán a klímaváltozás elleni harcot a gazdáknak járó támogatásokból akarják fizetni. A sok változás mellett szintén egyre valószínűbb az úgynevezett capping általános bevezetése, melynek lényege, hogy legfeljebb 100 ezer euró nagyságig fizetnének területalapú támogatást a gazdáknak, függetlenül a gazdaság méretétől, illetve ehhez adódna hozzá a gazdaságban foglalkoztatottak munkabérének 50%-ának megfelelő plusz kifizetés. Ez elsősorban a nagy gazdaságokat sújtja majd, illetve várható, hogy az így fennmaradt összegek újraelosztásra kerülnek. Ez a döntés, ugyan jó a kisebb területen működő családi gazdaságoknak, ám úgy a román, mint a magyarországi szakemberek károsnak ítélik, hiszen az agrártermelés döntő részét a nagyvállalatok és gazdaságok adják és ezzel romlani fog versenyképességük, a nemzetgazdasághoz hozzáadott teljesítményük.
A KEF ülését követően a résztvevők a Majsai kertészet modern technológiás paradicsom- és uborkatermesztési módszereivel ismerkedhettek meg.
Érmelléki Gazdák Egyesülete
