Egy korábban meghirdetett pályázat eredményeként szombaton, a Partiumi Autonómiatanács (PAT) nagyváradi ülésén bemutatták a Partium zászlaját és címerét. A tanácskozáson jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt Stratégiai Bizottságának elnöke is.
Az ülés elején Tőkés László köszöntötte a jelenlévőket rámutatva az elmúlt időszak autonómiatörekvéseire, az önrendelkezésért folytatott küzdelemhez nem túl kedvező közéleti viszonyokra és a román állam kisebbségellenes politikájának néhány szembetűnő mozzanatára. Az EMNT elnöke felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy jelenleg is peres eljárás folyik a nagyváradi EP-irodára kitűzött európai uniós-, székely- és a forradalom szimbólumává vált lyukas román zászló kitűzéséért. Tőkés ugyanakkor kitért arra a tényre is, hogy Romániában nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az autonómiamozgalmakat, melyre korábban – Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével közösen – sajtótájékoztatón is reagált. Az EMNT elnöke megköszönte Szili Katalinnak, hogy elfogadta a Partiumi Autonómiatanács meghívását, és jelen tudott lenni a nagyváradi tanácskozáson, valamint méltatta a miniszterelnöki megbízott következetes kiállását a nemzeti ügyek mellett. Tőkés László felszólalásában elmondta: a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetének rendezése két fő pilléren nyugszik. Egyrészt szükséges a határokon felüli nemzetegyesítés, mely a könnyített honosítási eljárásnak köszönhetően – melynek az EMNT is partnere és a Demokrácia Központokon keresztül alanya is – megvalósulni látszik, valamint elengedhetetlen a nemzeti önrendelkezés kivívása, mely gátat szabhat az egyre nagyobb mértéket öltő kivándorlásnak és gazdasági fellendülést is biztosíthatna az adott térségek számára. Tőkés rámutatott: a kommunizmus ideje alatt folyamatosan azt a téves képet próbálta erősíteni az államhatalom, hogy a Partium, mint történelmi régió nem létezik, s ezért nem is alakulhatott ki egy erős partiumi identitás. „A 89-es fordulat után újra kellett kezdenünk az öndefiníciót, és most itt az idő arra, hogy megerősítsük a Partiumot. Tudatára kell ébrednünk számbeli, történelmi és politikai erőnek” – hangsúlyozta Tőkés László.
Szili Katalin, aki miniszterelnöki megbízottként az autonómiatörekvések segítéséért, összehangolásáért, valamint a határon túli és anyaországi közéleti szervek és szereplők hatékony párbeszédéért felel, felszólalásában elmondta: meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy legyenek olyan közéleti kérdések és alapelvek, melyben minden civil- és politikai szereplő egyetért. Ilyen kérdés lehet – Szili Katalin szerint – a nemzetpolitika és azon belül is a nemzetpolitikának azon alapelve, mely szerint mindannyiunk számára érdek, hogy a következő 100 évben is hallhassunk magyar szót a Kárpát-medencében. „A különböző régiók sajátosságaiból kiindulva kell meghatározni az egyes régiók autonómiájának alapelveit. Célunk kell legyen, hogy 21. századi tervezeteket tudjunk felmutatni, és világossá kell tennünk mindenki számára, hogy nem akarunk mást, csak ami az Európai Unión belül követelésként megfogalmazható” – mondta Szili Katalin. „A helyi közösségeknek kell megfogalmazniuk jövőképüket, s mindezt nem lehet pártpolitikai ügyként kezelni, ahogy az önrendelkezés sem elsősorban pártpolitikai kérdés” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.
Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt nevében is köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta: nagyra értékelik a Partiumi Autonómiatanács munkáját. Toró rámutatott a partiumi autonómiatörekvés komplexitására, valamint kihangsúlyozta: a PAT céljainak megvalósításához mozgalmi feladatokat és tudományos (kutatói) munkákat is el kell végezni. Toró T. Tibor a Néppárt egyik vezetőjeként partnerséget ajánlott a Partiumi Autonómiatanács számára, hiszen meglátása szerint a legerősebb politikai eszköz egy közösség esetében az, ha közigazgatási szerephez jut, s erre csak politikai pártok segítségével van lehetőség. Toró felszólalása végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a partiumi autonómia nem csak magyar ügy, hiszen számolni kell az ott élő románsággal is, ugyanakkor kihangsúlyozta: a magyarságnak fontos, kezdeményező szerepe kell legyen e kérdéskörben.
A tanácskozáson tisztújításra is sor került: a beszámolók után Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács korábbi elnöke alelnöki tisztségében folytatja a megkezdett munkát, míg Dr. Szilágyi Ferencet a PAT elnökévé választották a megjelentek. A tanácskozáson bemutatásra került az a zászló és címer, melyek egy korábban, a Partiumi Autonómia Tanács által meghirdetett pályázat eredményéül a Partium szimbólumaivá válhatnak.
Forrás: EMNP Sajtószolgálata
