Benyomások egy tábor ürügyén
Tájainkon is megszokott, elfogadott, és nem utolsó sorban olcsó nyaralási forma a szülők és gyerekek számára a különféle táborok látogatása, az azokban eltöltött néhány nap, mely különösebb anyagi megterhelés nélkül a nyaralás élményét, és nem utolsó sorban a közösség érzését nyújtja a kisebb-nagyobb gyermekek számára. Ezek sorában az Érmelléken eleddig szinte ismeretlen fogalom volt a népművészetekkel, néptánc oktatással foglalkozó táboroztatás, legalább is, ami a sajátosan érmelléki, bihari értékek, hagyományok továbbadásának módját illeti. Ennek okát sokan sokféleképpen magyarázták, de a közös nevező általában az volt, hogy itt Biharországban, különösen pedig ez Érmelléken kihaltak a sajátos helyi népművészeti értékek, nincsenek helyi táncaink, dalaink, a viseletről már nem is beszélve. Nos, erre a kényelmes sztereotípiára cáfolt rá most egy elszánt csapat, csattanós választ adva azoknak, akik már „leírták” az Érmelléket, a szerves, valóban a népből fakadó hagyományok tekintetében. Magam, mint a helytörténet minden vonatkozása iránt érdeklődő ember az interneten kerültem kapcsolatba az I. Érmelléki Népművészeti Tábor szervezőivel, és örömmel láttam, hogy lelkes, elkötelezett, az ügyért mindenre képes emberekről van szó, akik nem hátrálnak meg az esetleges nehézségek láttán sem. A tábor szervezőit, az ott munkát végzők névsorát lehetetlen felsorolni, és nem is emelnék ki senkit, hiszen a legkisebbtől a legnagyobbig szemmel láthatóan mindenki hozzátette mindazt, amire csak képes volt. Két nap személyes tapasztalatai alapján, csak azt tudom mondani, hogy ez egy folytatásra méltó rendezvény, ami egyben óriási hiányokat is pótol tájainkon, hiszen az elmúlt huszonhat esztendőben kisebb, lelkes partizánakcióktól, és egyes elhivatott emberek csendes munkájától eltekintve, szinte semmi sem mozdult ezen a téren. Ezen változtatott most az I. Érmelléki Népművészeti Tábor, mely sok ember és intézmény közös munkájának gyümölcseként máris letett valamit az érmelléki magyarság virtuális asztalára. Színvonalas és érdekes előadások, a „semmiből” előkerült gazdag népművészeti anyag, autentikus népdalok és néptáncok, profi oktatók, elhivatott szakemberek, lelkes amatőrök, és csillogó gyerekszemek. Talán ezek a jelzők fejezik ki legjobban azt a benyomást, ami ott ért engem, és még azt a rengeteg gyereket, felnőttet, szülőt és látogatót, akik valami új születésének tanúi lehettek, valami újé, ami az eddig eltagadott, halottnak hitt értékeket hozta a felszínre. Ami biztos, hogy én már tudom hová fognak menni jövő nyáron a gyerekeim táborozni, és azt is, hogy mindenkinek ajánlani fogom a II. Érmelléki Népművészeti Tábort, mindenkinek, aki azt szeretné, hogy gyermeke ne a Nóta tévé és társai interpretálásában találkozzon a magyar népi műveltség torzképével, hanem Bartókot idézve, csak tiszta forrásból merítsen.
Barta Béla
