Több éves panasza Biharvajda lakóinak, hogy a Nagyvárad-Szatmárnémeti országúttól és ezzel a községközpont Biharfélegyházától alig három kilométerre fekvő településre semmilyen tömegközlekedési járat nem megy ki. Emiatt azoknak, akik nem rendelkeznek saját gépkocsival, akár kánikula, akár hideg van, akár esik, akár fúj, ezt a távot gyalogosan kell megtenni a legközelebbi buszmegállóig.
Kevésbé ismert részlet, hogy Bihar megyében a vidéki buszjáratok menetrendjét és útvonalát a Bihar Megyei Tanács szabja meg, tenderen választva ki a meghatározott útvonalakon a szolgáltatást nyújtani képes busztársaságokat. A megye tömegközlekedése ezzel együtt messze áll a tökéletestől, ami érthető is, hiszen még sokaknál tartja magát az a balkáni felfogás, hogy nem az utas, hanem a profit az első.
Ennek a hozzáállásnak sok kisebb, a főúttól alig néhány kilométernyi, vagy éppen csak pár száz méteres távolságra található érmelléki település lakói is kárát látják, akik szintén kénytelenek télen-nyáron elkutyagolni a főútig, hogy időben elérjék az amúgy is meglehetősen ritkásan közlekedő buszokat. Ilyen helyzetben van példának okáért Gálospetri, Éradony és Asszonyvására lakossága, mert kellő mennyiségű nyereség hiányában ezeket a kitérőket egy buszos cég sem vállalja.
Biharvajdán a problémát Sándor Titus, az Erdélyi Magyar Szövetség helyi tanácsosa többször is szóvá tette, ám a község vezetésének szokásos gúnyolódó megjegyzéseinél többet helyben nem tudott kicsikarni. A helyzet bizonyára változatlan maradt volna, ha az ellenzéki szervezet kutakodása nyomán ki nem derült volna, egy érdekes részlet.
Ugyanis a Bihar Megyei Tanács által a 2022-es évre megkötött vonatkozó szerződés szerint a Bihardiószeg-Nagyvárad útvonal délelőtt és délután is hat járatból áll és ezekből egynek reggel 6 óra 57 perckor és egynek délután 15 óra 52 perckor kellett volna minden munkanapon Biharvajdára is bemennie az utasokért. Eszerint a probléma – legalábbis papíron – már régen megoldódott.
Örök talány marad, hogy erről a Biharfélgyházai Polgármesteri Hivatal miért nem tájékoztatta a vajdaiakat, illetve miért nem jelentette a megyei tanács illetékeseinek a buszok kimaradását. Mert az elég kevéssé elképzelhető, hogy a község vezetése ne tudott volna a helyi járatok helyzetéről, már csak azért is, mert elméletben a buszok megállóhelyeinek kijelölése nélkül nincsen hivatalos járat, azokat meg a hivatal, illetve a helyi tanács nélkül nem lehet kijelölni. Ha pedig a számos lakossági panasz dacára sem történt semmi, az azt jelenti, hogy a község polgármesterének, Kelemen Zoltánnak tényleg fogalma sincsen egy ilyen fontos dologról, vagy egyszerűen hazudtak a polgároknak. Mi az utóbbira tippelünk. Hogy miért?
A félegyházai Pinokkió akcióban
Miután ugyanis a lakosok által felkért EMSZ képviselő, Sándor Titus igyekezett a problémára valós megoldást találni és felvette a kapcsolatot a megyei tanáccsal, a helyi RMDSZ is észbekapott, és valószínűleg a lebukástól félve, menteni próbálták a menthetőt, ezért a szervezet helyi oldalán egy elképesztő fordulattal, maguk jelentették be, hogy 2023-ra letárgyalták a megoldást a buszos cégekkel és lesz járat Vajdára.
Értik ugye? Lesz az a járat, amelyet amúgy már 2022-ben is működtetni kellett volna, és amelyet letagadtak a polgárok elől, és amelyről tudni lehet, hogy a Bihar Megyei Tanács az idei évre is meghirdetett, sőt, a menetrendje az interneten is elérhető.
Hát ilyen elképesztő arcátlanság láttán már csupán gratulálnunk lehet Kelemen Zoltán polgármesternek, hiszen, ha a mesebeli Pinokkió lenne, akinek minden lódítás után csak picit nő az orra, az a bizonyos polgármesteri szaglószerv már biztosan elérne a váradi buszpályaudvarig, ha a vajdai buszok egyelőre még nem is.
A félegyházai és vajdai polgároknak az eset kapcsán csupán egyet tanácsolhatunk, gondolják át a klasszikus nóta üzenetét:
„aki hazudik, az csal,
aki hazudik az lop,
hazudni, csalni csúnya dolog!”
K. Sz. I.
