Bocsánatot kért a védelmi miniszter a forradalom áldozatainak családjaitól
Harmincegy évvel a romániai kommunista diktatúra bukásához vezető, több mint ezer áldozatot követelő 1989-es népfelkelés után először kért bocsánatot az áldozatok családjaitól a történtekért hivatalban lévő védelmi miniszter Nicolae Ciucă tartalékos tábornagy személyében.
Az ügyvivő miniszterelnöki tisztséget is ellátó Ciucă védelmi miniszteri minőségében emlékezett meg arról, hogy 1989. december 16-án Temesváron kezdődött a lakosság súlyos véráldozatot követelő harca a demokráciáért és szabadságért. Emlékeztetett arra is, hogy a több mint ezer áldozat között a védelmi minisztérium (MAPN) mintegy 275 katonája és civil alkalmazottja is életét vesztette. Ciucă szerint nem lehet a kommunista állam és a hadsereg akkori vezetésének tetteit a mai demokratikus mércével megítélni, de legfőbb ideje, hogy az igazságszolgáltatás egyértelműen megállapítsa az egyéni felelősségeket és elítélje a bűnösöket. „A politikai és katonai vezetők mai nemzedékének kötelessége minden tőle telhetőt megtenni, hogy fény derüljön a védelmi minisztérium alkalmazottainak minden olyan cselekedetére, amely 1989 decemberében emberéleteket követelt, vagy emberek sebesüléséhez vezetett” – írta közleményében Ciucă, az MAPN teljes nyitottságáról biztosítva az igazságszolgáltatást.
A MAPN egyes alkalmazottainak „hibáin, tévedésein és visszaélésein” túlmenően a mai vezetők erkölcsi kötelességének nevezte, hogy bocsánatot kérjenek az áldozatok családjaitól az 1989-ben okozott szenvedésért. A védelmi minisztériumtól idén februárban a Newsweek.ro hírportál kért magyarázatot arra, hogy a forradalom óta eltelt három évtizedben miért nem kért soha bocsánatot az 1989-es sortüzekért. A lap megjegyezte, hogy az 1989-es megtorlásban szintén részt vevő belügyminisztérium nevében – amely a Newsweek szerint a hírhedt politikai rendőrség, a Securitate „jogutódjának” tekinthető – Marcel Vela belügyminiszter a 30. évfordulón már bocsánatot kért a románoktól. A legfelsőbb bíróságon tavaly kezdődött meg az 1989-es forradalom pere, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, valamint a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Közben zajlik a forradalom pere. Az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat, de idén ősszel a legfelsőbb bíróság több bizonyítékot érvénytelenített, és a vádirat kijavítására kötelezte a katonai ügyészséget. 1989-ben a Ceaușescu-rendszert bíráló Tőkés László temesvári református lelkész körüli szolidaritási megmozdulásból nőtte ki magát a diktatúrát megdöntő romániai forradalom. Az ország más nagyvárosaira is átterjedt tüntetéseket a kommunista karhatalom erőszakkal próbálta megfékezni.
Amikor 1989. december 22-én a diktátor elmenekült a pártszékházból, a temesvári és bukaresti sortüzeknek már több mint 270 civil halálos áldozata volt. A zsarnokság lerázását ünneplő országban azonban még napokig tartott a lövöldözés a katonaság és rejtélyes diverziókeltők között, aminek további 850 ember – köztük a Ciucă által említett 275 katona – esett áldozatul. A katonai ügyészek szerint az új hatalom próbálta a diverzióval igazolni legitimitását, elhitetve a lakossággal, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceaușescu hatalmának helyreállítása érdekében.
(MTI)
