A Magyar Polgári Egyesület szervezésében és támogatásával nagyváradi és biharpüspöki érdeklődők, mintegy ötven személy, vett részt azon a kiránduláson, amelyen keresztül Bocskai István erdélyi és magyarországi fejedelmet, illetve a hajdúkat kívánták jobban megismerni.
A Magyar Polgári Egyesület több honismereti kirándulást is szervezett 2023-ban, a mostanival zárták ezt az évet, de már jövőre is beterveztek számos honismereti, magyarságtörténeti kirándulást.
A buszon a kirándulások állandó vezetője, Moldován Gellért Lajos köszöntötte az utazókat, bemutatva a tervezett honismereti kirándulás programját.
Első állomásuk Hajdú-Bihar vármegye egyik leghíresebb műemléke, a nagykereki Bocskai várkastély volt. A várkastély helyén már a 12. században is állt egy erőd, majd a következő évszázadokban megerősítették, átépítették. Bocskai István 1583-ban vette feleségül az egyik legnagyobb bihari főúr, Varkocs Miklós özvegyét, Hagymássy Katát, Bocskai a házasság révén lett a várkastély ura. A következő években ezt a kastélyt újíttatta fel, illetve hatalmas Bihar vármegyei birtokait felügyelte.
A várkastély Bocskai idejében öttornyos erődítmény volt. A megerősítés olyan jól sikerült, hogy Nagykereki lakossága, illetve 300 hajdú, 1604 októberében sikeresen megvédte a várat a császári csapatokkal szemben.
A nagyváradi kirándulók a szakavatott ismertető során, valamint a kastélyban berendezett múzeumból sokat megtudhattak Bocskairól és a hajdúkról. Többek között arról a legendáról vagy valóságos tényről is hallhattak, hogy annak idején a Nagykereki és a nagyváradi várat egy alagút kötötte össze. Az alagút akkora volt, hogy a hajdúk lovakkal, szekerekkel is közlekedhettek benne. Mint tudjuk, Bocskai István 1592 – 1598 között volt váradi főkapitány.
A látogatók a hajdúk fegyvereivel, harcaival is megismerkedhettek a kiállítás megtekintése során. A hajdúk eredetileg marhapásztorok (innen, a hajtó szóból ered nevük is) voltak, akik a nagy szürkemarha gulyákat terelték az országban, illetve vitték ki az országból az eladásra szánt marhákat. Az edzett, a fegyverforgatáshoz is értő hajdúkat Bocskai saját katonáinak fogadta, így a hajdúk segítségével számos csatát megnyertek, köztük a mai Bihardiószeg és Álmosd közötti csatát is 1604 október 15-én.
A következő állomás az egykori mezőváros, Kismarja volt, hiszen a Bocskai család erről a településről kapta előnevét. Bocskai édesapja Kismarjai Bocskai György és felesége, Sulyok Krisztina többek között itt, Kismarján rendelkeztek nagy birtokokkal. A nagyváradi kirándulóknak mindezekről a helyi református lelkész, Vida Máté beszélt a példásan felújított református templomban. Azt is megtudhatták a nagyváradiak, hogy Bocskai István édesanyjának, Sulyok Krisztinának több testvére is volt. Az egyik testvér, Sulyok Anna gyermeke Balassi Bálint költő volt, míg a másik testvér, Sulyok Sára, Dobó István egri várkapitány felesége lett.
A református templom felújítását 2004-ben kezdték el. A felújítás elején mindjárt egy hatalmas felfedezés várt rájuk, hiszen a templom járószintje alatt megtalálták a Bocskai család kriptáját, benne 14 ember maradványaival. A maradványok között egyértelműen azonosíthatók voltak Bocskai szüleinek a maradványai. Ezeket a maradványokat mára koporsókba helyezték és a templom közepén méltó emlékhelyet alakítottak ki, egy lépcsősoron lehet lemenni a kriptához és az üvegajtón keresztül betekinteni az egykori sírba.
A következő állomás Hajdúszoboszló volt, ahol a Bocskai István múzeumba látogattak a kirándulók. Itt is szakavatott ismertetőt hallgathattak meg a hajdúk letelepítéséről és a múzeumban őrzött Bocskai koronáról és jogarról. Mint megtudtuk, az 1604-es Diószeg-Álmosdi csata után Bocskai Bihar vármegyei mezővárosokban telepítette le a hajdúkat. 1606. szeptember 2-án kelt címeres levelében Bocskai 700 lovashajdúnak adott otthont, az akkor elnéptelenedett Szoboszlóban, a város innen számítja újkori történelmét.
A múzeumban Bocskai István koronájának és jogarának nemes és hitelesített másolatát is megtekintették a kirándulók. A korona másolatán mintegy 20 szakember két évig dolgozott. Az aprólékos, minden követelménynek megfelelő értékes másolatot ezért nevezik nemes másolatnak. A korona eredetijét Bécsben őrzik, a magyar és a román állam is magáénak tekinti az eredeti koronát.
Utolsó állomásként Berettyóújfaluba látogattak a kirándulók. Itt a főtéren Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke mutatta be az Országzászlót és Kádár vitéz szobrát a csoportnak. Arról is beszélt, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök halála után, 1913-ban, úgy döntöttek, hogy szobrot emelnek a miniszterelnöknek. A szobor el is készült, de sajnos a trianoni döntés miatt már nem tudták Nagyváradon felavatni, 1928-ban Berettyóújfalu főterén állították fel. 1940-ben Nagyvárad újra Magyarország része lett, 1942-ben a szobrot a talapzattal együtt áthozták Nagyváradra és felállították az akkori Tisza Kálmán téren (a mai Traian téren). Sajnos 1945-ben a szobrot eltávolították a talapzatról.
Az MPE elnöke bemutatta az 1906-ban, Nagyváradon született háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kabos Endre tölgyfáját is, amit 1936-ban ültetett itt el Kabos Endre.
A látogatók végül a Bihari Múzeum állandó kiállításait is megnézték, jobban megismerve ezáltal Berettyóújfalu és a térség történelmét.
A kirándulók nagyszerű élményekkel és azzal a megerősített felismeréssel tértek haza, hogy az egykori Bihar vármegye olyan kincseket, olyan történelmi örökséget tudhat magáénak, amire méltán büszke lehet minden Biharban élő, de minden magyar is, hiszen ezek az egyetemes magyarság kincsei.
