Budapesten ülésezett a KMAT: erősítik az önrendelkezéspártiak táborát
Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) ülése után, tartott sajtótájékoztatót Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Bedő Árpád, a KMAT főtitkára.
„Az önrendelkezéshez való jog kivívása, vagy épp a tanügyi autonómia nélkül egyre nehezebb a Kárpát-medencében élő magyar közösségek élete. Gondoljunk csak Kárpátaljára, ahol a magyar nyelvű oktatás megszüntetésének réme fenyeget, a nyílt veszélyforrásokkal szemben pedig teljesen védtelenek vagyunk, s már-már törvényen kívüli állapotba helyeznek minket” – kezdte felszólalását Tőkés László.A KMAT és az EMNT elnöke elmondta: az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy az a kis lépések és a jogok maradékával megelégedő kisebbségpolitika, amelyet a trianoni utódállamokban folytatnak, járhatatlan, s ezért különösen fontos, hogy a KMAT szervezete arra törekedjenek, hogy összehangolják autonómiatörekvéseiket, s a lehető legjobban együttműködjenek. „Erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat, s jogfosztott helyzetünk is arra figyelmeztet, hogy szélesítenünk kell az együttműködést. A KMAT tagjaiként a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkáját szeretnénk kiegészíteni, s ennek szellemében készülünk konferenciasorozatunkra is” – jelentette ki a politikus, majd beszámolt arról, hogy október 12-én – az EMNT szervezésében – Kolozsváron szervezik meg az immár hagyományosnak számító, hatodik kiadásához érkezett, román—magyar konferenciát, Brüsszelben Románok és magyarok Európában címmel szerveznek hasonló eseményt, október 27-én az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közös küldöttgyűlést tart Marosvásárhelyen, valamint támogatják a november 18-án Sepsiszentgyörgyön megszervezésre kerülő Székely Nagygyűlést is. „Jól látható, hogy erősítjük táborunkat, s a román centenáriumi események idején arra törekszünk, hogy a párbeszéd és megegyezés útjára lépjünk az autonómia vonatkozásában” – hangsúlyozta Tőkés.
Románia stabilitása érdekében is fontos az autonómia
„A KMAT 2003 óta rendszeresen ülésezik és igyekszik áttekinteni a Kárpát-medencei magyarság helyzetét. Jól látjuk, hogy a legkritikusabb helyzetben a kárpátaljai magyar közösség van, s az ukrán állam azon munkálkodik, hogy feszültséget vigyen a magyar—ukrán viszonyba. Ennek ellenére mi abban kell érdekeltek legyünk, hogy a lehető legjobb kapcsolat legyen az anyaország és az utódállamok között, hiszen csak így érhető el az érdekeinket leginkább szolgáló stabilitás és biztonság” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke elmondta: az ülésen részletesen tárgyalták a kárpátaljai helyzetet, és szolidaritásukat fejezték ki az ott élő magyar közösség mellett. „Egyértelműen káros, ha a magyarság, választási kampányok során, a hatalom célpontjává válik. Ezért arra kérjük a többségi nemzeteket, hogy száz év elteltével csakis a béke és a kölcsönös tisztelet talaján tervezzék az együttműködést. Reméljük, az ukrán kormány nem megy tovább a megkezdett, feszültségkeltő úton, s a magyar kormány által képviselt partneri viszony elfogadásra lel az anyaországgal szomszédos államokban” – mondta Szilágyi. A politikus az erdélyi helyzet elemzésekor hangsúlyozta: az autonómia szempontjából jól indult az év, hiszen sikerült egy hárompárti autonómianyilatkozatot aláírniuk, melyre azonban rögvest meg is érkezett a bukaresti hatalom válasza, hiszen az akkori román miniszterelnök akasztással fenyegette meg mindazokat, akik ki merik tűzni a székely zászlót. „Aggodalomra ad okot, hogy az európai léptékben is példátlan miniszterelnöki kijelentésre nem érkezett egyértelműen elutasító válasz a román értelmiség részéről, mégis bizakodásra ad okot az, hogy a hárompárti nyilatkozat révén sikerült egységet felmutatnunk az autonómia vonatkozásában. Ezen kívül mégsem számolhatunk be túl sok jóról: szerzett jogainkat igyekeznek megnyirbálni – gondoljunk csak az oktatás területén az elmúlt időszakban tapasztaltakra, s így például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére –, s számos módon törekszik a bukaresti államvezetés megfélemlíteni közösségünket. Nem hagyhatjuk szó nélkül a minket ért támadásokat, minden alkalommal hallatni kell hangunkat, s a lehető leghatározottabban kell tiltakoznunk a minket ért támadások ellen. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy megtartjuk pozícióinkat: erős közösségként kell a fejlődés útjára lépnünk. Ha Bukarestben valóban azt akarják, hogy Románia egy stabil és békés állam legyen, akkor meg kell hallaniuk önrendelkezési igényünket” – zárta felszólalását Szilágyi Zsolt.
Konferenciasorozat a történelmi évfordulók apropóján
„A KMAT az elmúlt ősszel egy konferenciasorozat tervét dolgozta ki, mely során a trianoni eseményekhez vezető, s az azokat követő történelmi momentumokat próbáljuk elemezni és értelmezni. Meggyőződésünk, hogy emlékeztetni kell közösségünket arra, ami a történelem sodrában velünk történt, hogy érthetőbbé váljanak a jelenlegi közéleti- és politikai folyamatok is. Történelmileg fontos helyszíneken tartunk konferenciákat idén, valamin a következő három évben” – jelentette ki Bedő Árpád. A KMAT főtitkára elmondta: november 14-én Pécsen, a város szerb megszállásának századik évfordulójára emlékezve, szerveznek konferenciát, november 23-án Temerinben, az újvidéki szerb nagygyűlés apropóján kerül sor a szakmai eseményre, december 7-én pedig Kolozsváron emlékeznek a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakra, az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács száz évvel ezelőtti egyesülésére, valamint a kolozsvári nagygyűlésre. „Célunk, hogy a konferencián résztvevők elmélyíthessék történelmi ismereteiket, s természetesen a következő években is folytatni kívánjuk ezt a programsorozatot” – hangsúlyozta Bedő.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
