Csak személyi igazolvánnyal lehet majd feltöltőkártyákat vásárolni
A kormány 1000 lejről 5000 lejre növelte a 112-es egységes segélyhívószámra beérkezett hamis riasztásokért kiszabható bírság felső határát, illetve 500 lejről 1.500 lejre az alsó határát a keddi kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelettel, jelentette ki Nelu Barbu kormányszóvivő az ülés után.
A kormány jóváhagyott egy jogszabályt, amely megteremti a jogi keretet a fejlett mobil helymeghatározó (Advanced Mobile Localisation – AML) rendszer alkalmazásához, és ezzel a reakcióidő lerövidítéséhez a segélykérések esetében. A jogszabályt Raed Arafat államtitkár mutatta be néhány héttel ezelőtt, magyarázta Barbau a Victoria-palotában tartott sajtónyilatkozatában.
Hozzátette, az elfogadott jogszabály értelmében a mobiltelefonos feltöltőkártyákat ezentúl csak a vásárló személyazonossági igazolványának a felmutatása nyomán lehet beszerezni. Ez az előírás 2020. január elsején lép hatályba, 2020. szeptember elsejétől pedig a mobilszolgáltatóknak tilos lesz ilyen kártyákat eladni olyan személyeknek, akik nem igazolják magukat.
“Azok a személyek, akik rendelkeznek már pre-pay kártyával, vagy 2019. december 31-éig vásárolnak egyet, kötelesek lesznek 2020. szeptember elsejéig elküldeni a szolgáltatónak a személyi adataikat” – szögezte le Nelu Barbu. Hozzátette, hogy a személyes adatokat az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak megfelelően kezelik. A kormányszóvivő szerint a mobilszolgáltatók a hatóságokkal közösen tájékoztató kampányokat fognak szervezni ebben a témában.
Nép Ügyvédje: meg kell vizsgálni, hogy a rendelet tiszteletben tartja-e az alkotmánybíróság döntését
Meg kell vizsgálni, hogy feltöltő kártyákra vonatkozó kormányrendelet, amely szerint kártyákat csak személyi igazolvánnyal lehet vásárolni, tiszteletben tartja-e az alkotmánybíróság döntését a személyi adatok tárolására vonatkozóan – mondta szerdai sajtóértekezletén Renate Weber, a Nép Ügyvédje.
A Renate Weber emlékeztetett: a Nép Ügyvédje már korábban is foglalkozott a személyes adatok tárolásával, és az alkotmánybíróságnak is van vonatkozó határozata: ki, hol tárolhatja és használhatja az adatokat, és milyen hosszú ideig. Azóta ugyan megjelent az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, “de az sem szabályoz minden részletkérdést”.
(Agerpres)