Cseke majd megmagyarázza
Az RMDSZ-nek nem volt elég két év a gyermeknevelési pótlék törvénytervezetének módosításához.
Mint ismeretes, múlt héten a felsőházi honatyák 58 nem szavazattal, 36 igen ellenében elvetették a Nemzeti Liberális Párt két képviselője által tavaly benyújtott törvényjavaslatot, amelyben a gyermeknevelési pótlék jelenlegi összegeinek emelését javasolják (a liberálisok 2016-ban is benyújtották ugyanezt a tervezetet, erről szavaztak 2017-ben).
Az RMDSZ hat szenátora nemmel szavazott, hárman nem voltak jelen. Cseke Attila ekképpen magyarázza az „érdekképviselet” bizonyítványát a sajtóban: az RMDSZ szenátorainak nem tartalmi kifogásai voltak a javaslat kapcsán, inkább egy technikai-jogi probléma merült fel, amely ellehetetlenítette volna a törvény alkalmazását. A tervezet a döntő képviselőházhoz kerül, ahol az RMDSZ-frakció meg fogja tenni az akadályt kiiktató, módosító javaslatot, és azt követően meg fogja szavazni a tervezetet. Bár Cseke nyilatkozatát megelőzően az RMDSZ szenátorai az erre nem létező keretre hivatkoztak.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy 2016 elején, azaz a választási évben valamennyi RMDSZ-es sajtó attól volt hangos, hogy a Szövetség bukaresti képviselői 200 lejre növelnék a támogatást, ami annak idején a kortesbeszédekben igen jól beleillet, de kampányszlogenként is jól kihasználták mind a helyhatósági, mind a parlamenti választások idején. Ahhoz, hogy 2017 szeptemberében a képviselőház elutasítsa a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra vonatkozó javaslatát, hogy emeljék a gyereknevelési pótlékot.
Emlékeztetőül az RMDSZ-es képviselők névlistája, akik 2017-ben visszautasították a gyermeknevelési pótlékra előterjesztett tervezetet, és amelyet szintén formai hibákra hivatkozva utasítottak el a szociáldemokratákkal az élen: Ambrus Izabella Ágnes, Apjok Norbert, Bende Sándor, Benedek Zacharie, Bíró Zsolt István, Erdei Dolóczki István, Faragó Péter, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Kulcsár-Terza József György, Magyar Loránd Bálint, Márton Árpád Ferenc, Seres Dénes, Vass Levente.
S hogy a Bihar megyeiek se maradjanak le a szégyenlistáról, sem Bíró Rozália, sem pedig Szabó Ödön nem adta hozzájárulását a tervezethez, bár ugyanebben az évben (2017. július 1-től) hatalmas extra összegeket szavaztak meg maguknak.
Arról nem is szólva, hogy Bíró Rozália is éppen a gyermeknevelési pótlék emelésével kampányolt a 2016-os parlamenti választásokon, na meg kuriózumként a román vasút megreformálásával (!).
Tehát 2017 óta a Szövetségnek nem volt ideje a „formahibás” törvénytervezetet kijavítani, de ezúttal igyekeznek módosítani és megszavazni legalább az alsóházban – ígéri begyulladva Cseke szenátor, mivel a dolog nem várt felháborodást váltott ki a magyar választók köreiben (bár 2017-ben ugyanezt ígérték, mikor a szavazó polgárok felhorkantak). Annál is inkább, mivel az eset rányomhatja bélyeget a májusi EP-választásokra is. Vagyis botrány botrány hátán a Szövetség körül, főleg a Bihar megyei szervezet háza táján (lásd: Pásztor Sándor megyei tanácselnök körül terjengő DNA-s levegőt).
Uniós viszonylatban Románia messze az átlag alatt van a havi 18 euróval, ami a gyermeknevelési pótlék összegét illeti, és amely a tagországok többségében 100 euró körüli. A legmagasabb Hollandiában (273 euró), majd Olaszországban (258 euró), szintén a „nagyvonalú” országok közé tartozik Svédország (120-218 euró a családban levő kiskorúak számának függvényében), vagy Németország (164 euró).
Sütő Éva
(fotó: Digi24)
