Csokaly látványosságai lehetnének
Csokaly érmelléki kisfalu, amelyben több nemesi kúria is áll, bár zöme elhanyagolt állapotban várja a szebb jövőt.
A település történelme során előbb a Zólyomi, majd a Makó család birtokában volt. A 19. század elejére már több birtokos között oszlott meg, köztük a Béldy, a Fényes, a Sulyok családok. A hely legismertebb szülötte a földrajztudós Fényes Elek (1807–1876) volt, akit a magyar statisztika atyjának tartanak. De Csokalyon élt Irinyi István is, a híres Irinyiek (Irinyi János, a gyufa feltalálója, valamint Irinyi József, jogász, író politikus, az 1848-as Mit kíván a magyar nemzet tizenkét pontjának megfogalmazója) egyik ágából ideszakadt nemes ember, bár a csokalyi temetőben nem találni Irinyi-sírt. Egykori kúriájuk helye sem ismeretes már, bár lakhelyükre vonatkozóan utal egy feljegyzés, miszerint, Irinyi Bálint felesége Tarcsi Mária 1867. december 19-én Csokalyon, a 194. szám alatti házban szenderült öröklétre.
A Fényes-kúria néhány árkádját sikerült ugyan megmenteni az enyészettől, a portán pedig felállították a híresség mellszobrát is, amelyet a Magyarországon élő székelyhídi születésű Mihály Gábor szobrászművész alkotott. A Farkas-kúria (címoldal, fotó: Szabó Tamás) eklektikus stílusú épület a 19. századból. A második világháború után hosszú ideig óvoda működött benne, majd üresen maradt és igen rossz állapotba került. A rendszerváltás után a család visszakapta az ingatlant. A Pap–Szász Lajos kúriája is a falu látványossága lehetne, amelyet a 19. század elején klasszicista stílusban épített. A második világháborút követően itt működtek a mezőgazdasági termelőszövetkezet irodái (mint majd minden államosított nemesi lakban), a 90-es években pedig bálteremként használták. Napjainkban a székelyhídi önkormányzat tulajdonában van, állaga folyamatosan romlik.
Idén nyáron a magyar Országgyűlés elé került egy olyan törvény, amely létrehozna egy, a Kárpát-medence épített magyar örökségének megvásárlását lehetővé tevő alapítványt, alapot. Bencsik János független képviselő arra kérte a kezdeményezőket, hogy a megvásárolt és felújított épületeket időtállóan lehessen megőrizni az elszakított magyarság számára. Az alapítványról, illetve az azt célzó törvényről azóta nem kaptunk hírt.
Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének adatai szerint a Pap-Szász-kúria (fotó: Szabó Tamás) téglalap alaprajzú ingatlan főhomlokzatával szemben nagyméretű kocsifelhajtó épült, amelynek timpanonját négy, lábazattal és toszkán fejezettel rendelkező oszlop tartja. A főbejárat két oldalát 3-3 fejezetes falpillér díszíti. A két szélső pillér között mindkét oldalon egy-egy egyenes lezárású ablak áll. A főbejárathoz lépcső vezet, amelynek két oldalán a pinceajtók kaptak helyet. A főhomlokzaton, a portikusz két oldalán két-két keretelt, egyenes lezárású, könyöklőpárkányos ablak található, a hátsó homlokzati síkjában pedig egy terasz, amelyre lépcső vezet fel. Timpanonját a szélein egy-egy falpillér tartja, középen kétfejezetes-lábazatos oszlop áll. Az ablakok egyenes záródásúak, a teraszon a nyílászárók felett egy-egy vakablak is található. Az épületben ebédlő, és egy meanderdíszítésű nagyterem, illetve mindkét oldalon több kisebb-nagyobb lakószoba nyílik. A kúriához egy jobb állapotban levő magtár is tartozik.
Sütő Éva
