Csomortányi: „A magyar oktatási intézményekre nehezedő politikai befolyás kárvallottjai a diákok, a szülők és a pedagógusok!”
Egy Nagyváradon tartott sajtótájékoztató keretében értékelte az erdélyi magyar tanintézmények érettségi eredményeit Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke.
„Ahogy azt – sajnálatos módon – az elmúlt években már megszokhattuk, a magyar diákok érettségi eredményei vegyes képet mutatnak. A Néppárt munkatársai – a szakminisztérium által megadott adatsorokból – összeállítottak több kimutatást is, melyekből kitűnik, példának okáért, a Bihar megyei magyar tanintézmények eredményei messze alulmaradnak a helyi román és a vezető erdélyi magyar líceumok és gimnáziumok eredményeihez képest” – kezdte mondandóját Csomortányi István. „Két jellemző eredményességi mutatót vizsgáltunk, a sikeresen érettségizők számát és a 9-es átlag fölött vizsgázókét. Eszerint az idei rangsort a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium vezeti 100%-os sikeres érettségizői eredményességgel, illetve ebben az oktatási intézményben az érettségizők 42%-a kapott 9-es fölötti átlagot. Második a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, 97%-os eredményességgel és 21,6%-nyi 9-es fölötti vizsgaátlaggal. Harmadik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium szintén 97%-os eredményességgel, míg a negyedik és ötödik helyeken ismét két kolozsvári intézmény szerepel, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum 95%-os, és a Báthory István Elméleti Líceum 85%-os eredményességgel. Szintén érdemes megemlíteni a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot, amely ugyan 87%-os sikeres érettségizői arányt ért el, azonban a 9-es átlagot szerzett diákok számát illetően rosszabbul szerepelt a kolozsvári Báthorynál. Ezúton is gratulálunk a jó eredményt elérőknek és teljes közösségünk nevében köszönjük a pedagógusok kitartó munkáját” – mondta a Néppárt elnöke. A politikus hozzátette: összességében nézve megállapítható, hogy a kolozsvári jó eredmények mellett a székelyföldi intézmények mutatói egyértelműen jobbak, mint a partiumi magyar tömbben működő intézményeké, s külön érdekesség, hogy a nagyváradi, vagy szatmárnémeti viszonyoknál jóval nehezebb körülmények között működő szórványvárosaink középiskolái (Brassó, Nagybánya, Arad, Temesvár, Nagyenyed) sem maradtak el a partiumi magyar tömb eredményeitől.
Szintén jól látszik a számokból, hogy a rettegett román érettségi vizsga legalább akkora visszahúzó erő a Partium vegyes és tömb területein, mint a Székelyföld közel tisztán magyar környezetű diákjainak esetében. Egyúttal megjegyzendő, hogy a legjobban teljesítő tíz középiskolánkból ugyan négy kolozsvári, de további négy belső-székelyföldi és kettő marosvásárhelyi, eszerint a magyar tömbterületeken sem feltétlenül akadálya az eredményességnek a román nyelv, megfontolandó lenne tehát a sikeres intézmények vonatkozó példáinak a kielemzése és átvétele.
Ugyanígy elgondolkodtató, hogy Hargita megye a bukók arányát tekintve országos első, illetve szomorú tény, hogy az ország első száz legjobb középiskolája között csupán egyet tartanak számon, a 68. helyen, a magyar ragsor első helyezettjét, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumot – összegzett Csomortányi.
Fontos odafigyelni a Bihar megyei eredményekre is, hiszen minden bizonnyal – a Szilágyság mellett – itt a legnagyobb az oktatási intézményeik felett gyakorolt politikai befolyás. Ennek az eredményei is jól látszanak, hiszen dacára annak, hogy a megye magyarságának létszáma erdélyi-partiumi összehasonlításban a negyedik legnagyobb, ahogyan a nagyváradi magyarság létszáma megegyezik a sepsiszentgyörgyivel, mégis, akár az erdélyi magyar-magyar, vagy a helyi magyar-román versenyben is, kifejezetten gyengének mondható középiskoláink teljesítménye. „Szomorú tény, hogy a bihari oktatás zászlóshajója erdélyi magyar összesítésben mindössze a 12. helyen szerepel, ahogyan a megye középiskolái között is csupán a 15. helyet tudhatja magáénak, olyan iskolák is megelőzve az egykor megyei első intézményt, mint a belényesi, élesdi és margittai kisvárosi román líceumok. Beszédes tény, hogy a megye első négy román középiskolájában közel 300 diák kapott 9-esnél nagyobb átlagosztályzatot, míg az összes bihari magyar középiskolában ez a szám együttesen is alig haladja meg a 20-at, ezt pedig nem lehet csupán annyival elboronálni, hogy baj van a román érettségivel. Az okok jóval mélyebbek és beszélni kell róluk” – mondta Csomortányi.
A Néppárt elnöke kifejtette: az elmúlt időszakban több pedagógussal is egyeztettek, s ezek alapján megállapítható, hogy azokban az intézményekben, ahol az RMDSZ politikai befolyása alacsonyabb, még úgy is jobb eredményeket tudtak elérni, hogy ha a magyar oktatás csupán tagozati szintű és az adott iskolák román vezetői finoman szólva sem kivételeztek a magyar osztályokkal. „Ezért lehet az, hogy a Bihar megyei rangsorban a helyi magyar-magyar versenyben a második és a harmadik helyen két vegyes tagozatú iskola szerepel: a Iosif Vulcan Főgimnázium (a Pedagógiai Líceum) és a Mihai Eminescu Főgimnázium. „Csak megismételni lehet, amit már korábban is elmondtunk: teljesen világos, hogy Bihar megye azért van ilyen látványos lemaradásban, mert itt a legnagyobb az a politikai befolyás, mely nagyban meghatározza, kikből lehetnek intézményvezetők. A politikum így igyekszik bebiztosítani az iskolaigazgatók politikai lojalitását, s ezért történhet meg az, hogy jóformán nem telik el úgy egy hét, hogy valamely Bihar megyei tanintézményben ne bukkanna fel – önfényezés céljából – egy-egy politikus. Jól látható tehát, hogy ennek a káros gyakorlatnak három különböző csoport is elszenvedője: a diákság, a szülők és a tanárok” – mondta Csomortányi, aki hangsúlyozta: nem a pedagógusok hibája a szembetűnően rossz Bihar megyei érettségi eredmény, hanem elsősorban azok az intézményvezetők a felelősek érte – ide értve Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettest is – akik stratégia hiányában és felkészületlenségből példának okáért fölösleges adminisztrációs feladatokkal leterhelik a pedagógusokat, értékes energiákat vonva el az tanítástól.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
