Csomortányi: „Az erdélyi magyar politikai pluralizmus az 1956-os hagyományokon is alapszik”
A koronavírus-járvány miatt szűk körben, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található 1956-os emléktáblánál emlékeztek a 64 évvel ezelőtti forradalom hőseire. Az eseményen jelen volt és felszólalt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke is.
„Talán a legmegfelelőbb helye az 56-os hősökről való megemlékezésnek ez az egyetemi helyszín, hiszen a 64 évvel ezelőtti forradalom gyújtópontjai is Magyarország különböző egyetemein voltak. Fontos, hogy a jelenlegi, a világjárvány által megnehezített helyzetben is felelevenítsük az 1956-os forradalom eseményeit, s lerójuk tiszteletünket a hősök emléke előtt” – kezdte ünnepi beszédét Csomortányi István. A pártelnök emlékeztetett: 1956-ban Erdélyben is megmozdult a magyar ifjúság, ugyanakkor kevésbé ismert tény, hogy a megtorló román kommunista hatalom a szabadságra vágyó erdélyi magyarokra – a kiszabott börtönévek számát tekintve – nagyobb büntetést rótt, mint az anyaországi forradalmárokra a kádári államhatalom. „Nekünk, erdélyi és anyaországi magyaroknak, nem csak a forradalmi eseményekben volt közös a sorsunk, hanem a megtorlásokban is. Az 1956 után következő időszakot a román kommunista hatalom arra használta, hogy a még meglévő közösségi jogainktól is megfosszon. Ennek következményei mind a mai napig velünk élnek: a Bolyai Egyetemet nem sikerült visszaszerezni, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem sorsa megpecsételődött, a restitúciós folyamat a visszájára fordult és önrendelkezési törekvéseinket sem tudtuk sikerre vinni” – mondta Csomortányi István.
A politikus kihangsúlyozta: az erdélyi magyar politikai pluralizmus az 1956-os erdélyi magyar hagyományokon is alapszik, s az „a nemzethez való hűség és ragaszkodás egyik legszebb megnyilvánulási formája”. Beszéde végén Csomortányi rámutatott: az anyaország és a Kárpát-medence magyarsága napjainkban is szabadságharcát vívja. „Olyan időket élünk, amikor az Európai Unió nem akar tudomást venni az őshonos nemzeti közösségekről, de kitünteti azt a Klaus Iohannist, akinek magyarellenes kijelentései jól ismertek. A Kárpát-medence magyarsága most az ellen a liberalizmus ellen vívja szabadságharcát, mely – a kommunista ideológiához hasonlóan – egy új embert akar teremteni, melynek már se istene, se hazája és identitása is felszámolásra került. Ebben a helyzetben nekünk mégis békés eszközökkel, a szellem fegyverével kell megvívnunk harcunkat” – mondta a Néppárt elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
