Csomortányi István: „Újfajta magyar–magyar együttműködésre van szükség!”
Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A politikus elmondta: az európai parlamenti választás tanulsága, hogy újfajta magyar–magyar együttműködésre van szükség.
„A Néppárt évek óta figyelmeztet arra, hogy az RMDSZ és a PSD szövetsége káros és természetellenes együttműködés, melynek megkötésére senki nem kapott felhatalmazást a választóktól. Az európai parlamenti választás megmutatta: a kormánypárt csúfosan megbukott, ugyanakkor az is érzékelhető, hogy az egységes erdélyi magyar szavazói tömb felbomlani látszik – főként a nagyvárosi, interetnikus közegben, ahol magyarok tömegei szavaztak román pártokra. E folyamat határozottan káros, könnyen a felvidéki magyarság sorsára juttathat minket, épp ezért le kell vonnunk a következtetést: a két erdélyi magyar mandátum dacára sincs okunk komoly örömre, hiszen most még megvolt a bejutáshoz szükséges 5%, de az előbb említett folyamatok fényében egyértelmű, hogy újfajta magyar–magyar együttműködésre van szükség Erdélyben, hiszen a tapasztalható romániai kormányváltó hangulat a közeljövőben még magasabb részvételi eredményeket fog előidézni a voksolásokon, így komolyan számolnunk kell azzal, hogy veszélybe kerül a bejutási küszöb elérése a következő választásokon” – hangsúlyozta Csomortányi István. A Néppárt elnöke hozzátette: miután az RMDSZ elutasította az EP választásokat megelőzően a koalíciós listára tett javaslatukat, a néppárti szavazótábor döntő része pedig elégedetlen az erdélyi magyarság szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ügyek alakulásával kapcsolatban, nem tehettek mást, minthogy „hasznos passzivitást” tanúsítsanak.
Úz-völgye: várják a fejleményeket
Az Úz-völgyi eseményekkel kapcsolatban Csomortányi István kijelentette: az ügy körülményei mind arról árulkodnak, hogy Romániában – az igazságszolgáltatás és a hivatali eljárások tekintetében is – kettős mércét alkalmaznak. „Az eset – az egyértelmű temetőgyalázáson túl – azért is felháborító, mert kiváló alkalmat biztosít a romániai politikai szereplők számára arra, hogy eltereljék a figyelmet az ország valós problémáiról és etnikai feszültséget gerjesszenek” – mondta Csomortányi. A pártelnök hozzátette: a Néppárt Hargita megyei tanácsosi frakciója kielemezte a helyzetet, valamint megtették a közigazgatási bírósági eljárás elindításához szükséges hivatalos panaszt, a hatóságok válaszának meg kell érkeznie ez ügyben, a fejleményekről pedig tájékoztatni fogják a közvéleményt.
Veszélyes kiskapuk a közigazgatási törvénykönyvben
„A romániai közigazgatás a közigazgatási törvénykönyv megalkotásával sem jobban, sem rosszabbul nem fog működni. Ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet néhány olyan veszélyes kiskapura, mely nagyban befolyásolhatja mindennapjainkat” – mondta Csomortányi. „Az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget megszüntetik, így egy tisztségviselő összeférhetetlenség esetén is beiktatható lesz, még ha a bíróság meg is állapította e tényállást, az összeférhetetlenségnek pedig csak akkor lehetnek következményei, ha valaki a beiktatás után jelzi ezt a hatóságoknál. Fontos változás továbbá, hogy eddig az önkormányzati vagyont érintő döntések kétharmados tanácsi támogatottsághoz voltak kötve, ám ez ezentúl csak az adásvételekre vonatkozik. Ha tehát egy polgármester egy területet vagy ingatlant át akar játszani valakinek, azt egyszerű többséggel és akár egy koncessziós szerződéssel megteheti” – hívta fel a figyelmet Csomorátnyi István. A Néppárt elnöke elmondta: a megyei tanácselnökök megválasztása is változik, s ezentúl őket közvetlenül választhatják meg a szavazók egy egyfordulós rendszerben, ez pedig leginkább a magyar közösség számára teremt kedvezőtlen feltételeket. „Emlékszünk rá korábban, miféle elképesztő szövetségek jöttek létre csak azért, hogy ne magyarok kerüljenek tanácselnöki pozíciókba. Félő, hogy e múltbéli politikai játszmák megismétlődnek, ennek pedig közösségünk lesz ismételten a kárvallottja” – figyelmeztetett a politikus, majd hangsúlyozta: a mostani törvény szövegéből kikerültek azok a paragrafusok, melyek legalább minimális nyelvhasználati jogbővülést eredményezhettek volna. Csomortányi elmondta: eldől, hogy a tervezetet a kormánypártok, miután az alkotmánybíróság korábban a parlamenti elfogadását követően elutasította, a jelenlegi formájában valóban megkísérlik-e keresztül vinni– a jogalkotási szabályokat kijátszva, ezúttal sürgősségi kormányrendelettel.
A Néppárt elnök hozzátette: következtetésként elmondható, hogy Romániában nem maszatolásra, hanem mélyreható közigazgatási átalakításokra van szükség, melyek megszüntethetik a természetellenes központosítást, mely az 1968-as megyereform óta fennáll, s mely az elmúlt harminc évben is az erdélyi megyék fejlődésének egyértelmű gátja volt. „A Néppártnak e tekintetben is határozott az álláspontja: az ország föderatív átalakítására van szükség, mely megadhatja a történelmi régióknak azt a lehetőséget, hogy saját gazdasági teljesítményüknek megfelelően fejlődjenek, s nem egy túlközpontosított, korrupt és kiszámíthatatlan bukaresti döntéshozatali rendszer alapján. Nem kérünk mást, mint a német modell alkalmazását. Úgy gondoljuk, ha e föderatív berendezkedés Németországban sikeres, itthon is működőképes lesz. Ami a történelmi régiók autonómiáját illet, ami a németeknek jó, az nekünk is jó lesz” – hangsúlyozta a Néppárt elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
