Időszerű országos és helyi közéleti témákról tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Zatykó Gyula, a párt alelnöke, nagyváradi polgármesteri tanácsadó.
Csomortányi István első témaként a nagyváradi részvételi költségvetés keretében lezajlott online szavazás eredményéről ejtett szót. Az egyik a néppárt által támogatott kezdeményezés a helyiek kedvelt pihenőövezete, a Sebes-Körös parti Szilvás kibővítését és rendezését célozta, gyakorlatilag egy civilizált szabadstrand kialakítását tűzve ki célul. Az elképzelés találkozott a váradiak óhajával, hiszen abszolút győztesként került ki a participatív költségvetés keretében benyújtott tervek közül, a legtöbb online szavazatot összesítve – mondta. A másik projekt értelmében lehetőség nyílik a belváros magyar utcaneveinek és egyéb történelmi helyneveinek megjelenítésére. A hivatalos román közterület-elnevezések mellett tehát tájékoztató jelleggel kikerülhetnek a történelmi magyar helynevek (utca, tér, egyéb földrajzi név), valamint adott esetben a név magyarázata is, amennyiben van ilyen. Ez nemcsak idegenforgalmi szempontból lehet érdekes, hanem sok helybéli, illetve turista számára is képet nyújthat arról, hogyan alakultak ki a város történelmi helynevei. Ez a döntően a történelmi utcaneveket érintő kezdeményezés egyben megoldaná azt az immár másfél évtizedes kérésünket is, hogy a közterületek magyar nevei kerüljenek kihelyezésre, olyan kontextusban, hogy nincs olyan erdélyi magyarlakta település, ahol a történelmi utcanevek kérdése megoldott lenne, ami egyben az erdélyi magyar emlékezetpolitika nagy mulasztása is – világított rá az EMNP elnöke, aki elmondta azt is, hogy a szavazás bebizonyította, igenis van igény a történelmi utcanevek megjelenítésére. Ugyanakkor a voksolás második, jelenléti szakaszára is mozgósítani kell a teljes siker érdekében.
Oktatási kérdésekre rátérve Csomortányi István kifejtette: másfél évtizedes EU-tagságunk és az RMDSZ kormányzati jelenlétének dacára a mai napig folyamatosan olyan problémákkal kell a magyar oktatás területén megküzdeni, melyek megléte teljes abszurditás. Hosszú évek óta húzódik a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye, botrányos, tragikus ami a kérdésben történik. Újdonság ugyanakkor, hogy adminisztratív kifogásokkal akadályozzák egyes épületek használatba vételét – melyeket a román állam gyakorlatilag ingyen vehet igénybe – csak azért, mert magyar tannyelvű oktatási intézmények számára épültek vagy újultak meg. Erre a legfelháborítóbb példa a bánffyhunyadi református óvoda ismert esete, ahol teljesen nyilvánvaló, hogy etnikai feszültséggerjesztés zajlik politikai haszonszerzés céljával. Mindezt ráadásul az úgynevezett szegregációra hivatkozva teszik. Mindenhol a világon a szegregációval kapcsolatos szabályok egy bizonyos kisebbséget védenek a kirekesztéstől, az ő védelmüket szolgálják a hátrányos helyzetbe szorításukkal, marginalizálásukkal szemben. Romániai abszurd, hogy akkor beszélnek szegregációról, amikor egy oktatási kérdésről szóló döntés egy kisebbségi közösség javát szolgálná. Ez egy olyan kérdés, amelyben az erdélyi magyar közösségen belül teljes konszenzus van, felekezeti, társadalmi hovatartozástól, politikai meggyőződéstől függetlenül. „Még nem találkoztam olyan magyar emberrel, aki azt gondolná, helytelen, ha a szülők azt igénylik, hogy gyermekeiket önálló oktatási intézményekben, anyanyelvükön oktassák” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A kérdésben teljes egyetértést mutató magyar közösség helyett kívülről, a magyarok akarata ellenére, egy talán még magyarul sem tudó állami funkcionárius akarja eldönteni, mi a jó a magyaroknak. Ez nem elfogadható – szögezte le Csomortányi István. Nem elfogadható Bánffyhunyadon, és nem elfogadható az sem, ami ennek az érvrendszernek a mentén a nagyváradi Bălcescu-iskolának átadott Szacsvay utcai épület kapcsán történt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a nagyváradi, a többségi románok vezette önkormányzatnak is ugyanaz volt a véleménye a kérdésben, mint a magyar közösségnek, a vonatkozó megállapodást mégis egy román kormányzati szerv, a tanfelügyelőség írta felül, központi szintről teremtve mesterséges etnikai feszültséget. Miután voltak olyan hírek, hogy Nagyváradon három, egyházi tulajdonú épületben működő magyar tannyelvű óvodát és bölcsődét sem hajlandó működtetni a város, a hét pozitív fejleménye, hogy ezek kérdése megoldódik, így Bánffyhunyadtól eltérően Nagyváradon működik a normalitásra való törekvés, és helyben meg lehet találni a megoldást az ilyen típusú kérdésekre – tette hozzá.
Azt is megmutatta az elmúlt egy hét, hogy az ilyen típusú ügyeinket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Tény az, hogy egy meglehetősen diszkriminatív törvényi szabályozás miatt az Erdélyi Magyar Néppárt nem rendelkezik képviselőkkel a tanfelügyelőségeken. A magyarság tanügyi képviselete a parlamenti képviseletet adó szervezet törvényileg rögzített monopóliuma. Ebből a kizárólagossági helyzetből azonban felelősség is származik, ezért nem megengedhető az a luxus, hogy az utolsó pillanatig halogassák az ilyen ügyek megoldását az illetékes hivatalnokok. „Azt kérjük tehát tőlük, hogy ha már a tanügyszervezést-irányítást kisajátították, akkor legyenek maximális körültekintéssel, hogy példának okáért ne fordulhasson elő a jelen helyzet, amikor a teljes nyári szüneten át tartó hallgatás után a tanévkezdés pillanatában derül ki, hogy egyébként pár napon belül megoldható adminisztratív akadályok miatt nem kezdődhet el a tanítás egyes épületekben. Főként olyan körülmények között lenne ez fontos, hogy Nagyváradon komoly munka fekszik abban, hogy a román–magyar párbeszéd az igen sajátos helyi közéleti viszonyok között is megmaradjon” – konkludált az EMNP elnöke.
Zatykó Gyula két témát érintett a nagyváradi sajtótájékoztatón. Az első egy, a biharpüspöki lakosokat pozitívan érintő változás, jelesül egy terelőút megépülése, mely a nehéz gépkocsik forgalmától mentesíti az Újtelepi (ma Matei Corvin) utcán lakókat. Az egy kilométeres útszakasz a Nagyvárad–Szatmárnémeti vasúttal párhuzamosan haladva az említett utcát köti majd össze a Nagyszántói úttal, lehetőséget teremtve arra, hogy a borsi határátkelő felől érkező forgalom kikerülje a lakóházas övezetet. Az Erdélyi Magyar Néppárt régóta küzd azért, hogy az 1956-ban Nagyváradhoz csatolt Biharpüspökit tehermentesítsék a hatalmas átmenő forgalomtól, most erre a szóban forgó útszakasz megépülésével lehetőség nyílik majd, ezért fogják is kezdeményezni az út megépülte után a nehézgépjárművek kitiltását az Újtelepi utcáról, és a forgalom átvezetését a megépülő útszakaszra – közölte a polgármesteri tanácsadó. A kétsávos út megépítése 2,6 millió lejbe kerül, beleértve az esővízelvezetést, illetve a közvilágítás biztosítását. A város átadta az építőtelepet a kivitelezőnek, a munka határideje pedig öt hónap, a remények szerint tehát tavasszal akár már használatba is vehető lesz az új útszakasz – hangzott el.
Szó esett ugyanakkor a tervezett új nagyváradi stadion környékén zajló munkálatokról. Ennek kapcsán Zatykó Gyula kifejtette: felújítják a Sportiskola melletti Ifjúsági Stadiont, az Állatkert tervezett elköltöztetése után jelentős területű zöldövezetet alakítanak majd ki az épülő új stadion és a már álló új sportcsarnok mellett. Jó hír a nagyváradi épített örökség védelmét szem előtt tartók számára, hogy az egykori Polgári Lövészegylet 1835-ben épült főépülete megmarad, az építkezés nem befolyásolja sorsát, erről személyesen is meggyőződött a polgármesterrel és a főépítésszel folytatott beszélgetés során. Az épület jelentős szerepet játszott a maga idejében, fontosságát jelzi, hogy 1890-ben maga I. Ferenc József magyar király is felkereste nagyváradi látogatása során – mondta el.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
