Csomortányi: „Személyes véleményem szerint Magyarországnak ki kellene tiltania Dan Tanasăt”
A fokozódó és állami szintre emelt romániai magyarellenességről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke. A pártelnök elmondta: véleménye szerint Magyarországnak ki kellene tiltania területéről a magyarellenességéről híres Dan Tanasă „hivatásos” feljelentőt.
Az elmúlt szűk két hónap magyarellenes megnyilvánulásait ismertette sajtótájékoztatóján Csomortányi István. „Ha csak a közelmúlt eseményeit vizsgáljuk meg, már azokból is teljesen egyértelművé válik, hogy állami segédlettel, de legkevesebb a hatóságok szeme láttára történnek magyarellenes cselekmények. Mindezek miatt bátran kijelenthetjük: Románia nem tekinthető jogállamnak” – mondta a pártelnök. Csomortányi felidézte a nagyváradi magyar zászlóégetés-kísérletet, a zilahi református temető több tucat magyar sírjának megrongálását, a Szilágy megye határában megrongált információs táblákat, melyeken lefestették a magyar feliratot, a korondi városházán szereplő „községháza” feliratért kirótt bírságot, a PMP politikusainak magyarellenes megnyilvánulásait, melyek során a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum felszámolását sürgették, a román prefektusok azon eljárásait, melyek során – Maros és Fehér megyékben – perújrafelvételt kezdeményeztek a visszaszolgáltatások ügyében, s ezzel a Bánffy-család területeinek egy jelentős részét visszaállamosították, vagy épp a megrögzötten magyarellenes Dan Tanasă legutóbbi akcióját, mely nyomán Gyergyóremete polgármesterét büntették meg azért, mert a 99.5%-ban magyarok által lakott településen csak magyar nyelven jelentették meg a faluújságot. „A restitúciós ügyek esetében külön botrányos, hogy az állam nem fizetett provokátorokon és álcivileken, hanem a prefektusokon keresztül végzi a visszaállamosítást, ezzel pedig állami szintre emelik és intézményesítik a magyarellenességet. Ilyen körülmények között és Tanasă folyamatos magyarellenes provokációi miatt, véleményem szerint hasznos lenne, ha Magyarország kitiltaná a provokátort, s ez lenne a notórius magyarellenesekkel szemben alkalmazható általános büntetés is. Teljesen világos, hogy a román hatóságok csak a legritkább esetben adnak igazat romániai magyaroknak a közösségi ügyekben, s arra is jól emlékszünk, mikor Románia legutóbb Dabis Attilát tiltotta ki területéről, miközben az SZNT külügyi megbízottja semmilyen Románia-ellenes cselekményt nem követett el. Meg kell állapítanunk, hogy három évtizeddel a rendszerváltás után az erdélyi magyarság bukaresti közképviseletének annyit sem sikerült elérnie, hogy az oktatáshoz, a szabad nyelv- és szimbólumhasználathoz vagy épp a vagyoni biztonságunkhoz kapcsolódó jogaink érvényesüljenek. Ez az elmúlt 30 év politikájának egyértelmű csődje” – hangsúlyozta Csomortányi.
Nemzetközi botrány az Úz völgyi temető-ügy
Az elmúlt időszak magyarellenes eseményei közül Csomortányi külön is kiemelte az Úz völgyi temető-ügyet, mely kapcsán hangsúlyozta: kormányhatározat van arról, hogy a temető közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik, s a Bákó megyei Dormánfalva ennek ellenére telekkönyvezte saját nevére a területet – helyi tanácshatározat alapján. „Május 17-én készülnek felavatni a történelemhamisító és kegyeletsértő román katonai emlékművet, valamint az ahhoz tartozó 52 betonkeresztet, melyek nem létező sírok fölött állnak, azt a téves látszatot keltve, hogy a magyar hősi temetőben román katonák is nyugszanak. A dormánfalviak cselekedete egyértelműen magyarellenes indíttatású, s több ponton is törvényellenes: megsértették azt a román—magyar államközi szerződést, mely a katonai emlékek védelméről és karbantartásáról szól, ellenőrizhetően nem kértek építési engedélyt az emlékmű kivitelezéséhez, tanácshatározatukkal tulajdonképpen eltulajdonították a csíkszentmártoni területet, ráadásul a Büntető törvénykönyv is tiltja a sírgyalázást” – hangsúlyozta Csomortányi, aki bejelentette: a mai napon aláírta azt a közigazgatási panaszt, melyet a dormánfalvi tanácsnak küldenek, s mely előfeltétele annak, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulhassanak. „Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy e legutóbbi magyarellenesség nemzetközi botrány is, hiszen a meggyalázott temetőben német és orosz világháborús hősök is nyugszanak. Úgy tűnik, a Ceaușescu-féle temetőrombolások és történelemhamisítások ideje tért vissza, mely ellen minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdenünk kell” – mondta a Néppárt elnöke.
Készen állnak az aláírásgyűjtésre
Amint azt Csomortányi István legutóbb a közösségi oldalán is kijelentette, a Néppárt teljes hálózata készen áll arra, hogy részt vegyen abban az aláírás gyűjtési akcióban, melynek célja a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének sikerre vitele. „Május 11-től kezdődik az aláírásgyűjtés, s célunk, hogy az Európai Unió úgy juttassa vissza állampolgárok pénzét a tagállamokba, hogy azok kötelesek legyenek oly módon elkölteni, hogy ne sérüljenek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságokkal rendelkező régiók érdekei. A Minority SafePack után itt egy újabb, a korábbinál erősebb kisebbségvédelmi kezdeményezés, mely pénzzel és területekkel, vagyis kohéziós politikákkal és történelmi régiókkal áll kapcsolatban. Ha sikerre visszük az SZNT kezdeményezését, mely munkában magyarországi segítségre is számítunk, akkor annak a Minority SafePack-nél is kedvezőbb következményei lehetnek. A munka során mindenben az SZNT mellett állunk, a Néppárt pedig – az Európai Szabad Szövetségen (EFA) keresztül nemzetközi kapcsolatrendszerét is mozgósítja majd” – hangsúlyozta Csomortányi István.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
