Elfogadta a bukaresti képviselőház hétfőn a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak (luxusnyugdíjak) „reformjáról” szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak – többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak – esetében a nyugdíjkorhatárt.
Az Agerpes hírügynökség Adrian Solomon szociáldemokrata szakbizottsági elnököt idézve azt írta: a törvény célja, hogy a speciális nyugdíjakat is a szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális, járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szinthez igazítsák. A képviselő szerint a törvény nem a különnyugdíjak eltörléséről, hanem a járulékalapú nyugdíjakra történő fokozatos áttérésről rendelkezik, ami 2043-ig (!) valósul majd meg.
Romániában a bírák és az ügyészek újabban a halasztható perek elnapolásával tiltakoznak a speciális nyugdíjak tervezett reformja ellen, arra hivatkozva, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése kiürítené az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket. Korábban a rendőrök és a börtönőrök is tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.
A hétfőn megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál – a fegyveres testületeket is beleértve – a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg. A reform másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.
A sajtó által luxusnyugdíjként emlegetett, az átlagnyugdíjak többszörösére rúgó, külön törvények által szabályozott, nem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésből fizetett speciális nyugdíjak eltörlése vagy korlátozása a 2020-as parlamenti választási kampány egyik kiemelt témája volt. Minden párt megígérte a választóknak, hogy a polgárok igazságérzetét mélyen sértő, a kommunista diktatúra kiváltságosaira emlékeztető luxusnyugdíjakat eltörlik, ezzel szemben a politikai osztály és szolgahada foggal-körömmel ragaszkodik és őrzi ebül szerzett jövedelmeit, pozícióit, vagyonát. Közben az állam vezetése kötelezettséget vállalt a nyugdíjrendszer reformjára (is) az EU finanszírozta országos helyreállítási tervben (PNRR) is, de ennek teljesítését is folyton elodázta, annak ellenére is, hogy a reform nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat. Most is arra lehet számítani, hogy változatos eszközökkel és módszerekkel próbálja majd Románia átvágni az EU-t, csak hogy kibújhasson a kötelezettségi alól.
Máris arról szólnak a hírek, hogy a luxusnyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet még visszaküldi a szenátusba, hogy ott még csócsálgathassák. Aztán következhet az alkotmányossági kontroll, ami nyomban beígértek azok, akiket hátrányosan érinthet egy ilyen törvény elfogadása. Az ügyészek közgyűlése már el is döntötte a tiltakozó akcióik folytatását. Jelen pillanatban azt sem lehet biztosan tudni, hány ezer embernek van Romániában olyan luxusnyugdíja, aminek havi összege többszöröse annak, amit egy negyven-ötven évet ledolgozott átlag romániai polgár kaphat az közemberek nyugdíjpénztárától. A román sajtó közel negyedmillió olyan nyugdíjasról tud, akik speciális nyugdíjat kapnak, ráadásul korán visszavonulhattak, java részük egykor tiszt volt a különböző fegyveres testületeknél, szolgálatoknál. Köztük vannak az egykori kommunista elnyomó gépezet működtetői, fenntartói, haszonélvezői is.
Tegnap egyébként arról szóltak a hírek, hogy önként eltörölték speciális nyugdíj-kiegészítésüket a román törvényhozók, de mára sokaknak kinyílt a szemük, hiszen a puding próbája az evés. Elemzők szerint még hosszú az út odáig, hogy a szándékból konkrétan is alkalmazott és végrehajtott jogszabály legyen, hiszen Romániában igencsak sok az írott malaszt.
Forrás: ehir.ro
