Demagógia
Többen és többféleképpen jellemezték már a politikát és a benne résztvevőket. Köreinkben legtöbbször lemondóan, lesajnálóan. Mindannyiszor okkal, mert a népnek volt szeme, füle és esze is. És mégis manipulálják. Lehet neki is így jó, hogy ő is így akarja. Így látja, így hallja elöljáróitól.
„Pénz a lelke mindennek!” – szokták mondani és ez napjainkban, még inkább érvényes. Pénzen vesznek, adnak embert, hitet, vallást, országot, földi üdvösséget. Adnak el közösségi, nemzeti értéket, értékrendet.
A kommunisták Isten helyére a tévedhetetlen, csalhatatlan proletárt ültették. Változott a helyzet, most Isten helyére a pénz került és az, aki megkeresi. Otthonát, szülőhelyét, hitét hagyva, a pénzÚr érdekében.
És nincs kivétel. Senki nem menekülhet, sem pap, sem politikus, sem közember.
Megsértődünk (jogosan!), ha valaki kereszténységünket, bőrszínünket, nemi hovatartozásunkat gyalázza! A transzneműek tüntetőleg, provokálóan mutogatják, hirdetik másságukat. Állami, nemzeti intézmények biztosítják a magamutogatás, a másság lehetőségét. Mi több, millió forint költséggel. A média közvetít, tudósít, megmagyaráz, bemagyaráz. Hogy Uramisten, ők is emberek, jogaik vannak, meg még büszkék is lehetnek.
És mi van a másképpen gondolkodókkal? Azok fasiszták, nácik, antiszemiták, cigány és másság ellenesek! Szóra, betűre, fillérre sem érdemlegesek.
Nem demagógia ez a javából, kedves sorstársaim? Nyilván nem túlzok, ha azt írom, hogy az efféle magatartás mögött pénz van és nem is kevés. Vagy normális maradsz és szegény, vagy pedig beállsz a sorba. Elfordítod a szemed és hallgatsz, mint a sír, bármi is történik melletted. Ordítsz, mint verembe esett farkas, ha érdeked úgy kívánja. Ott és akkor tapsolsz, amikor intenek, vicsorítasz, ha uszítanak. Magyarul hitegeted magad és a világot. Hiteltelen itt már minden és idegen.
A demonstráció, a köztetek lévő differencia, a bal és jobb oldali médiamanipuláció, még a demagógia is. Ejuró és mani…
Gábor Ferenc, Köröstárkány
