Egy érmelléki kuriózum: a szalacsi négylyukú híd
Ki ne hallotta volna már, hogy a szalacsi mezőkön lábait megvető téglaépítmény a hortobágyi híd párja? A község északi határában álló remete – mely alatt valamikor az Ér vize folyt – teljes hossza 29,70 m. Történetéről keveset tudni. Valószínűleg erős fahíd lehetett ennek is az őse. Nem tudni azt sem, mikor épült. Ami biztosra vehető, hogy 1840-ben már állt a híd, s méltán tekinthető közlekedéstörténeti műemléknek. Annál is inkább, mert egyedi darab a vidéken s egyúttal Bihar megye egyik legrégebbi közúti építménye. Mára már elvesztette jelentőségét, hisz az Ér már rég elbujdosott alóla. Régi medrére csak egy lapos árterület utal. 1998 nyarán helyi kezdeményezésre állagvédelmi munkálatokat végeztek rajta. Így ez a soklábú óriás is még sokáig tanúskodhat az egykori mocsarak lakóiról, legendás életükről.
Kiegészítő a híd történetéről:
Építési idejét nem tudjuk. A református egyház 1796. évi számadásaiból tudjuk, hogy ebben az évben még nem láttak hozzá a templom bővítéséhez, mert az egyház kölcsön adott 14 ezer téglát. Egyesek véleménye szerint ebből építhették a hidat. Szalacs, 1804-ben országos és heti vásárra nyer jogot, a hídnak így fontos szerepe lehetett. Bihar vármegye 1821. májusi közgyűlésének jegyzőkönyve említést tesz a szalacsi híd reparációjáról. De hogy 1840-ben már biztosan állt, ezt tudjuk Kőváry László 1840-ben megjelent munkájából: „Szalacs, mintegy ezer házzal, a váradi káptalan tulajdona. Délre fölötte szőlőhegy, alatta tér, az Ér mocsaras tere, melyen keresztül derék kőhíd viszen”.
Ilyen formán ez Bihar megye egyik legrégibb közúti építménye. 2001-ben helyi kezdeményezésre a hidat műemlékké nyilvánították és emléktáblát helyeztek az oldalára, amelyen megemlítik, hogy „épült a 18. század végén/alatta folyt az Ér 1968-ig/1998-ban felújították…”
Nemrég idetereltek valamennyi vizet, hogy beillesszék a tájképbe.
Téglából épült. Hossza 29,70 m, legnagyobb magassága 4,90 m. Egy-egy ív köze 3,70 m, magassága 2,20 m. Kivétel a falu felől számított harmadik lyuk, mely 4,10 m széles és 2,40 m magas. Az Ér folyásával szembeni oldalon a mederpillérek elé jégtörőket építettek.
(Az utólagos adatok Dukrét Gézától, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökétől származnak.)
S. É.
