Egy kenyéren vagyunk! – Bihari gazdák búzája a Kárpát-medencei magyar kenyérben
Egy ősi magyar bölcsesség szerint az Úr „tárolókat” hozott létre a Földön úgy, hogy az elrendelt helyeken többet gyűjthessenek be az emberek a vetés áldásából, mint amennyire szükségük lenne.
De nem csak a föld terméséből hozott létre effajta tárolókat, hanem az irgalmasságból és a szeretetből is, hiszen ezek nélkül nem juthatott volna el Isten magtárából az áldás a közöttünk élő „égi madarakhoz”, akikre valóban csak a Teremtő visel gondot.
Eme zsigeri bölcsességgel és szeretettel fogtak neki az idei búzagyűjtéshez is az érmelléki, a hegyközi, a Belényes-vidéki és a dél-bihari gazdák, hogy a Magyarok Kenyere hagyományának adózva az idei búzavetés áldásából megsülhessenek a Kárpát-medencei új kenyerek, valamint a gazdáknál való „lerakatból” mindenki a maga verejtéke és annak gyümölcse szerint adakozhasson a Teremtő kegyelméből élők számára.
Szintén ez a kezdeményezés, ez a nemes hagyomány adja az augusztus 20-i Szent Jobb Körmenet kenyerét is, amely ma már a Kárpát-medencei országlás és az új élet szimbólumának számít. Az „életből” származó lisztet, ahogyan az előző években is anyaországi, erdélyi, partiumi és kárpátaljai árvaházak, gyermekotthonok és irgalmasrendek kapták, hogy megteríthessék belőle a könyörület asztalát.
Biharban az idei év irgalmasságának egyik mozzanata az ötödik alkalommal megrendezett szalacsi búzagyűjtő nap volt (július 22.), amelyen húsz gazda ajánlotta fel adományát az egykori Só útjának nevezett településen. Az eseményt 28-án, a szintén Szalacson megrendezett Partiumi Búzaösszeöntő Ünnep követte, ahol az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) szervezésében a Kárpát-medencei búzaösszeöntés mintájára először került sor a partiumi földek idei aranyának elegyítésére.
A gazdaszervezetek a „Részek” minden szegletéből Szalacsra hozták összeönteni a termőföldek kegyelemteljes ajándékát, az éltető „életet”, hogy az esemény szimbolikájával eleget tegyenek a Nemzeti Összetartozás Évének, valamint az „Egy kenyéren vagyunk!” idei alapgondolatnak, ami mögött ott van az egész Kárpát-medencét országló nemzetünk, határokon innen és túl.
Július 31-én pedig a Kárpát-medencei búzaösszeöntést ejtették meg a tízéves Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem projekt keretében. Az eseményre jelképesen a történelmi Magyarország közepén, a Békés megyei Szarvason került sor. Az Érmelléki Gazdák Egyesületét Ványi Attila, a gazdaszervezet elnöke és Moldován Gellért képviselte, aki az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke, valamint a nagyváradi kenyérszentelés megszervezésének oszlopos tagja. Az összeöntésen ők ürítették a közösbe a régió jelképes mennyiségű búzáját.
Az idei járványügyi helyzet az augusztus 20-i rendezvényre is rányomta a bélyegét. Így szűk körben és zárt helyen mintegy százfős részvétellel tartották meg Nagyváradon az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Szent László Egyesület, a Magyar Polgári Egyesület és a Néppárt szervezésében zajló hagyományos Szent István napi kenyérszentelési ünnepséget.
A hagyományoknak megfelelően a Szent László térre tervezett ünnep évről évre nagyobb tömegeket mozgat, de erre, mint említettük, a sajnálatos helyzet miatt idén nem volt lehetőség. Az eseményt végül a nagyvárad-újvárosi református templom mögötti zárt téren tartották meg, de ez semmit nem vont le az ünnep méltóságából, magasztosságából.
A szertartáson a Magyarok Kenyere program partiumi záróeseményének számító eseményen a magyar történelmi egyházak képviselői mondtak alkalomhoz illő beszédet, illetve megáldották-megszentelték a bihari, ezen belül az érmelléki gazdák által felajánlott búza lisztjéből készült kenyereket. Záróaktusként mindenki kapott és hazavihetett egy vagy több szeletet a helyszínen felvágott, megszentelt kenyerekből. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által ebben az esztendőben 17 településen alakítottak ki búzagyűjtő központokat. Ezeken a helyeken 12.726 kg búza gyűlt össze, melynek megőrlését követően 8500 kg mennyiségű liszt került az irgalmasság asztalára. A közel 13 tonna gabonát 33 település 95 adományozója adta össze. Az ÉGE a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtette székelyhídi Gyermek Jézus, a gálospetri Szentháromság gyermekotthon, a Caritas által működtetett szentjobbi Szent István Szociális Központ és az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthon számára juttatott el a lisztmennyiségből. Augusztus 22-ke és szeptember 13-ka között az úrvacsorai kenyerek kiosztására is sor került.
Mint eddig minden esztendőben, a Biharban sütött ötkilós kenyerekből azok a települések egyházközségeinek jutott az Úr asztalára, mely települések búzaadományaikkal hozzájárultak a programhoz. A régióban összegyűjtött búzát, mint eddig mindannyiszor az érmihályfalvi Gazsi-malom őrölte meg térítésmentesen, a kenyereket pedig a nagyszalontai Torpan-pékség sütötte.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által támogatott gálospetri és székelyhídi gyermekotthonoknak is juttattak a megszentelt kenyerekből. Mint említésre került, a felajánlott kenyerek nagy része a református gyülekezetekben úrvacsora gyanánt szánták kiosztásra, hogy a gazdák adománya ekképpen kerüljön vissza, ha csak jelképesen is, valamennyi adakozó közösséghez. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Magyarok Kenyere projekt által támogatott és szervezett egész éves programsorozat idén is megmozgatta az egész Kárpát-medence magyarságát. A gazdák adománya ezúttal is több tízezer magyar gyermek ellátásához járult hozzá határokon innen és túl. Célja nem az adományozó gazda által felajánlott búzamennyiség volt, hanem, hogy minél többen kapcsolódjanak be eme nemes akcióba, mely arra hivatott, hogy körbeérje, nagylelkűsége és szeretete körbekerítse az egész Kárpát-medencét.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
