Egy kevésbé ismert Fráter-emléktábla az ottományi „Várhegyen”
Ezt az ottományi Fráter Loránd ösvényen található emléktáblát a néhai Szabó István tanár (1934–2015) iskolaigazgató, helytörténész állította a neves érsemjéni születésű nótaszerzőnek. Szabó István nevéhez fűződik a Komáromi-udvarház épületegyüttes műemléképületté nyilvánításának indítványozása, a helyi világháborús emlékmű, Szentjóbi Szabó László költő szobrának felállítása, Szentmihályiné Szabó Mária írónő emléktáblája, a falu monográfiája és sok egyéb helyi kezdeményezés.
Az ottományi „Várhegy”, ahol a Komáromi-udvarházból kialakított kiállítóház is magasodik, sok híresség nyomait őrzi. Egy történet szerint II. Rákóczi Ferenc egyik alkalommal a kastélyt körülvevő park platánfái alatt költötte el ebédjét. Kuriózum az a szóbeszéd is, hogy a domboldalba vájt alagútszerű pince az egyik szomszéd falu – Albis – temploma alá vezetett.
Komáromi Csipkés György, az udvarház birtokosa (1628–1678) – szobra a debreceni egyetem előtti téren őrzi a tudás szellemét – dolgozta át a Károli-féle Bibliát, majd halála után hét évvel a 12. margittai zsinat elrendelte kiadását, amit végül halála után Komáromi Csipkés György azonos nevű fia 1718-ban nyomtattatott ki Hollandiában. A magyar nyelvre másodjára is lefordított és kiadott eredeti, még nyomdaillatú Biblia is megfordult az udvarház falai között. Erdődy Gábor Antal egri püspök 1720-ban megállapította, hogy a fordítás több helyen eltér a Vulgatától, és engedélyt kért a Bibliák elégetésére (1754-ben égették el Egerben). Néhány példányt azonban sikerült megmenteni. A kiadvány ezért viseli a „Bujdosó Biblia” nevet.
A várhegyi Fráter-emléktáblán a nótaszerző egyik szövegtöredéke olvasható: „Daloljatok csak még egyet: bánatosat, keserveset, utolsót…”
S. É.
