Egységben az erő
Nemrég olvasott gondolat jár a fejemben, miszerint, az értékeiben megosztott társadalomban, a többségi csoport diktálja a közakaratot, és kizárja a többit a döntéshozatalból. Ebben az esetben a demokrácia értelmét veszti, mert éppen a többségi döntés elve az, ami ellehetetleníti a többségi csoportétól eltérő érdekeket.
Nem véletlenül gondolok erre, hiszen a Néppárt és a Polgári Párt is azért jött létre, hogy az erdélyi magyar egypártrendszerben alternatívát mutasson fel, és azért nem sikerült teljes mértékben érvényesíteniük az érdekeiket, mert a többségi csoport – a demokrácia elveire hivatkozva – mindent elkövetett ellehetetlenítésükért, hogy aztán újjal mutogasson életképtelenségükre.
Most, hogy a két nemzeti, keresztény-konzervatív értékek mentén szerveződő párt úgy döntött, a fúziót célul tűző politikai szövetséget köt egymással, annak a felismerésnek az eredménye, hogy az erdélyi magyarság érdekvédelmét csakis egységes fellépéssel lehet hatékonyan képviselni, de ez az egység nem fog magától létrejönni, mert a többségi csoport nem mond le önként kizárólagos érdekképviseleti jogáról.
A két párt úgy döntött politikai eszközökkel fogja kikényszeríteni az új egységet és ehhez akkor tud kellő erőt felmutatni, ha egyesíti erejét és egy közös szervezetben politizál tovább, hogy kétpólusúvá váljon az erdélyi magyar egypártrendszer. Ha ez bekövetkezik, egyfajta „rendszerváltást” jelenthet az erdélyi magyar politikában.
A Néppárt és a Polgári Párt természetes szövetségesei egymásnak, hiszen azonos értékek mentén fogalmazzák meg céljaikat, ezért a januári 18-án, a csíkszeredai kongresszusukon nagy valószínűséggel megszületik a döntés a fúzió folyamatát elindító politikai szövetségre lépésről, a választási koalíció létrehozásáról. Ezek után már nem lesz akadálya annak, hogy a két párt közös listákat állítson a jövő évi önkormányzati választásokon.
A két párt elnöke egyöntetűen azt nyilatkozta, ugyanazt vallják, ugyanazt akarják megvalósítani, politikájukat nem az RMDSZ-hez, hanem a közösség elvárásaihoz kívánják igazítani, nem az RMDSZ ellen, hanem a szövetség mellett alakítják ki együttműködésüket a nemzeti érdekek és értékek képviseletére. Egy olyan struktúra kialakítása a tét, amely hosszú távon biztosítja az alternatívát az erdélyi magyar politikában, de ami lehetővé teszi az együttműködést a nemzeti minimum mentén, ugyanakkor megszüntetni a különböző társadalmi csoportok közötti antidemokratikus viszonyokat.
A nemzeti oldal példát mutat, hogy nyolc év külön úton járás után, mindent alá tud rendelni az erdélyi magyarság érdekeinek, egyesíti az erejét, hogy elhárítsa a magyar képviseletre több irányból is leselkedő veszélyt: a monopolhelyzetéhez foggal és körömmel ragaszkodó RMDSZ-ből való kiábrándultságot, a román pártok csábítását, másfelől a román pártoknak kampányoló magyarországi pártok befolyását.
Megtettük az első lépést a nemzeti egység irányába, most már a választókon a sor, hogy felismerjék, aki a nemzeti érdekeknek megfelelően nem vesz részt ebben az erőket egyesítő folyamatban, az az erdélyi magyar érdekek ellen politizál.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, a nagyváradi polgármesteri hivatal kabineti konzultánsa
