EMI-tábor: Az erdélyi magyarság krízishelyzetben van, és mindenkinek szerepet kell vállalnia a közösségért végzett munkában
A 15. EMI-tábor második napján, csütörtökön a közéleti és nemzetpolitikai témájú előadásoké, beszélgetéseké volt a főszerep. A Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél megszervezett rendezvény vasárnapig folytatódik. Pénteken történelmi előadások várják az érdeklődőket, szombaton pedig Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is az EMI-tábor vendége lesz.
A rendezvény meghívottja volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezés kapcsán elmondta, az erős regionális Székelyföld egyáltalán nem jelenik meg az Európai Bizottság térképein, és fontos lenne, hogy hogy az Európai Unió kohéziós politikájában alkalmazásra kerüljön a nemzeti régió fogalma. „Ne legyünk passzívak egy elképzelt hatalommal szemben” – hangsúlyozta az előadó, hogy az autonómia elérése érdekében uniós szinten is alkalmazni kell a részvételi demokrácia eszközeit.
30 év elteltével ’89-ről címmel kerekasztal-beszélgetés zajlott, amely során a Gergely István és Dénes Zoltán meghívottak egyetértettek abban, hogy a forradalmi eseményeket is folyamatosan a háttérből irányították, és ez a helyzet az elmúlt évtizedekben sem változott, a történelem elhallgatása pedig folyamatos. „Belesodródtunk egy óránként gyorsuló bomlási folyamatba, amit látnia kell a mai fiatalnak” – fogalmazta meg üzenetként Gergely, aki hozzátette: „Ez a krízishelyzet magában hordozza azt a szikrát, amely egy általános megújulást tud fakasztani.” Dénes Zoltán így fogalmazott: „Találjunk rá azokra a terekre, amelyek szétválasztanak és összekötnek minket.”
„Az erdélyi magyarságnak nem ez a katonai temető a legfontosabb problémája, de most telt be a pohár” – fogalmazott Tőke Ervin, az EMNP politikusa az Úz-völgyi ügyről szóló beszélgetés során. Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Kárpát-medencei magyarokként fontos, hogy ésszel és tudással, a racionalitás talaján állva próbáljuk felvenni a harcot a közösséget támadó erőkkel szemben. Baliga Csaba civil résztvevőként felvázolta, hogy az erdélyi magyarok problémái gyakorlatilag ismeretlenek az európai közösség számára, ezért fontos továbbra is minél több nemzetközi fórumon ismertetni ezeket. Egy politikai kampánytrükk volt a választások előtt lezajlott eseménysor – vélte Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke, aki szerint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt kell felelősségre vonni azért, hogy nem akadályozta meg az események kibontakozását. Márton Róbert csíkkarcfalvi civil résztvevőként, a június 6-i események fényében ugyancsak előre megtervezett akciónak véli a történteket.
Boldog István magyar országgyűlési képviselő A magyar nemzetpolitika kihívásai címmel tartott előadásában kifejtette: a mai napig a Kárpát-medencei magyarság egyik legfőbb problémája a kommunizmus és annak maradványai, amely egy szakadékot hozott létre az anyaországi és az külhoni magyarság, valamint a politikai táborok között. Ennek felszámolásában nagy szerepe van az oktatásnak. „Bíznunk kell azokban a fiatalokban, akik nemzetben gondolkodnak és próbálnak tenni érte” – hangsúlyozta Boldog István.
A tábor pénteki napján a 20. századi és a jelenkori történelem kérdésköreiről szóló előadásokat tart dr. Demkó Attila író, történész, Domonkos László író, újságíró, Gulyás László történész és Makkai Béla történész. Délután 18 órától borkóstoló, este 20 órától pedig a Transylvanium, az Omen és a Szkítia zenekarok koncertjei várják a látogatókat.
A részletes program és a táborral kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a www.emitabor.hu honlapon és az EMI-tábor hivatalos Facebook oldalon.
