Épített örökségünk – Park-szálló
Impozáns, elhanyagolt épület hívja fel magára a figyelmet a Fő utcán, szemben az Orsolyák ősi iskolájával. A váradiak Park szállóként ismerik, az őslakosok pedig még az egykori tulajdonos nevét sem felejtették el. Park hotel volt a neve a „régi román időben” is, a „kis magyar világ” alatt is, és a „szocializmus építésének” idején is. A tulajdonosa pedig a sokat megélt Weiszlovits Emil volt, a város egyik markáns, egykor mindenki által tisztelt személyisége.
„Az utcza jobb szegletét egy nagy, emeletes – erkélyes – épület foglalja el, a hol van a ?Biharmegyei Nemzeti Casino? mely 1833. évi márczius 6-ikán alakult meg Fényes Károly táblabíró indítványozása folytán és 1833. évi julius elsőjén költözött be az épületbe, mely akkor Gróf Rhédey Ádám tulajdonát képezte. A Casino könyvtára az irodalom legjelesebb termékeit tartalmazó 2000 kötetet számlál – összesen 36 folyóirat és hírlap – még pedig 26 magyar, 6 német, 3 franczia és egy román – áll az olvasók szolgálatára” – írta a már sokat emlegetett K. Nagy Sándor, Biharország című munkájában.
Ennek az épületnek „pincéjére, talán egyes tartófalait megtartva (erre csak egy falkutatással lehetne egyértelmű választ adni) építették fel a Weiszlovits fivérek a korszerű szállodát” – írja Péter I. Zoltán a Mesélő képeslapok című munkájában.
A szálloda tulajdonosának kalandokban és viszontagságokban gazdag élete megérdemelne egy hosszabb tanulmányt, ugyanis a város egyik markáns személyiségének számított mind a boldog békeidőkben, mind a román királyi rendszerben.
Mint fentebb említettük, a rendszerváltás előtt is szálloda működött az épületben, bár az egykor híres hangulat és színvonal egyre romlott. Az új gazdák nemhogy fejleszteni, de megbecsülni sem tudták az ölükbe hullt hallatlan értékű, nagy hagyománnyal rendelkező szállodát. Az egykor gyönyörűen parkosított udvart a népi hatalom haszonélvezői, a „proletáriátus” zenés-táncos kertvendéglőként használta, az egyik földszinti helyiségben pedig egy alacsony színvonalú gyorsvendéglő (talponálló) működött.
Napjainkban amolyan szellemtanyaként várja az esetleges befektetőket, akik talán megpróbálnák visszaadni az egykor Európa-szerte híres Weiszlovits-féle Park szálló régi fényét.
Farkas László
