Érköbölkút az enyészet útján
A nagy történelmi múlttal rendelkező Érköbölkút arculata az utóbbi esztendőkben egyre siralmasabb képet mutat. Az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező érmelléki kistelepülés lakossága napról napra fogy, ingatlanjai roskadoznak, elhanyagoltak.

Néha megpezsdül ugyan az élet a dombok rejtette falucskában (Rákóczi Lajos lótenyésztő és „notórius” szoborállító jóvoltából), ahol az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar koronát is rejtegették, és olyan neves személyiségek fűződnek történetéhez, mint Vasvári Pál, ifj. Gyalókay Lajos, Dráveczky Ede, de az idelátogatók csak a rogyadozó ősi Bónis-fészek beszakadt tetejét, vagy a lepusztult hajdani községháza épületét láthatják. Néhány évvel ezelőtt ez utóbbi tetőszerkezete is felmondta a szolgálatot.
Az ingatlan az 1930-as években épült egy hajdani román jegyző jóvoltából – a lakosság önkéntes munkája nyomán. A községháza a hatvanas évekig látta el funkcióját, addig Köbölkút nem tartozott Székelyhídhoz.
Az önkormányzat 2011-ben különített el 50 ezer lejt az épület tetőszerkezetének állagjavítására. Abban az időben már a majdani rendeltetését is tervben vették: gyűléstermet, illetve a helyi közbirtokosság székhelyét álmodták ide mind a helybéliek, mind a székelyhídi elöljáróság. Távlati tervként még egy néprajzi múzeum is szóba került, hisz az épületben több olyan terem is van, amely lehetővé tette volna a falu néprajzi értékeinek összegyűjtését.
A pénzből az épület állagán történt ugyan némi „javítás”, de nem felügyeli senki, melynek következtében éjszakai „időtöltések”, illetve válogatottabbnál válogatottabb vircsaftok helyéül szolgál. Az állagjavító munkálatok a helybéliek szerint abból álltak, hogy a tetőszerkezet hátsó részéről előre rakták a régi cserepeket, melynek eredményeként az ingatlan hátsó része maradt fedetlenül.
Rákóczi Lajos helybéli magyartanárral beszélgetve derült ki, a település a végsőkig el van hanyagolva, a Székelyhídon regnáló vezetőség előtt pedig a helybéliek gondjai teljességgel ismeretlenek.
Sütő Éva