Érmellék-konferencia zajlott a várban
A Szent László Napok mintegy 150 programja között szerepeltek többek között az Érmellék múltjáról, jelenéről szóló előadások is, többnyire helytörténeti jellegűek, kivételt képezett dr. Szilágyi Ferenc expozéja, mely inkább a társadalmi és a gazdasági változások szemszögéből közelített a tájegységre. A szombat délutáni előadás a nagyváradi vár, E épületének első emeleti konferenciatermében zajlott, Barta Béla újságíró és szervező moderálásával.
Népi építészet és néprajz az Érmelléken című előadásban dr. Kéri Gáspár és dr. Kéri Ildikó (Érmelléki Turisztikai Társaság, Székelyhíd) referált. A vetített képekkel szemléltetett expozéban a két-háromszáz évre is visszautaztatták a hallgatóságot, bemutatva a vidék építkezési hagyományait, szokásait és a fennmaradt tárgyi emlékeket. A tájházalapító Kéri Gáspár és Kéri Ildikó – Gálospetriben és Szalacson – nemcsak az építkezési hagyományokról, de minden háztartáshoz tartozó melléképületekről (pincékről, pajtákról, górékról, istállókról és egyéb gazdasági épületekről is bemutatót tartott.
Kéri Gáspár azzal fejezte be előadását, hogy az Érmelléken minden eddigi tájházalapítás magánkezdeményezés volt, egyetlen kivételt képez Érmihályfalva, ahol az önkormányzat hozta létre a helytörténeti múzeumot, szintén tájházból. Hozzátette azt is, hogy jelenleg semmilyen védelmi törvény nem vonatkozik az effajta hagyatékokra.
Az Érmellék szőlészetének és borászatának történetéről a bihardiószegi dr. Szabó József újszülött-gyógyász (dr. Pop Mircea margittai kórház), helytörténész beszélt, szintén képvetítéssel egybekötve. A hallgatóság rálátást szerezhetett a vidék borkultúrájának múltjára és jelenére, beszélt a híres bakator szőlőfajta hazájának nagy szőlőtermesztőiről, a szőlőfajta kipusztulásáról majd későbbi visszatelepítéséről, a diószegi Zichyek szerepéről a helyi borkultúrában, az általuk alapított híres vincellériskoláról és sok más érdekességről, amelyek eddig nem hangzottak el a témával kapcsolatban. A híres régi borversenyek, reneszánszába is bepillantást kaphatott a közönség, a székelyhídi illetve a bihardiószegi versenyeket illetően.
Végezetül az Érmellék társadalmi és gazdasági változásairól dr. Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (Gazdasági és Társadalomtudományi kar) dékánja referált. Előadásában inkább a régió gazdaságpolitikai és demográfiai változásait hangsúlyozta. Összegzéséből kiderült, az Érmellék lakossága eltolódott az elcigányosodás irányába, mind a magyar, mind a román lakosság számának csökkenését egyformán befolyásolva. Gazdasági szempontból pedig egyedül Érmihályfalva az egyetlen település, ahol még van foglalkoztatás, Székelyhídon, bár számbelileg több lakossal (a beosztott településeit is beleszámítva) rendelkezik, szinte elenyésző a munkahelyek száma. Az elvándorlás, a kiöregedés elnépteleníti a településeket, az ingatlanok árra jóval az értékük alatt cserélnek gazdát, ha cserélnek, ugyanis vevők hiányában évekig üresen állnak, állaguk rovására – zárta kiselőadását dr. Szilágyi Ferenc.
Az előadások között alulírott író, újságíró olvasott fel a témákhoz illő írásaiból, kissé líraibb megközelítést kölcsönözve az elhangzottaknak. Az Érmellék-konferencia a Magyar Polgári Egyesület égisze alatt zajlott.
Sütő Éva
