Érmellék-szerte gond van az ivóvízellátással

A szinte teljesen elmaradt májusi esők, és a nyári meleg miatt lassan-lassan aszályosra forduló időjárás következményei nem csak a gazdákat, a mezőgazdaságból élőket sújtják, de a megye egyes vidékein az ivóvízellátás is akadozik. De vajon csak az időjárás, az esetleges klímaváltozás tehet minderről?

A megye legnagyobb magyarlakta régiójában, az Érmelléken, de a Hegyközben és a Berettyó mentén is több településen az Észak-Nyugati Víz- és Csatornaszolgáltató Rt. (Sc. Apă Canal Nord Vest SA.) üzemelteti az adott település ivóvízhálózatát, az ehhez tartozó teljes infrastrukúrával együtt. Ők felelnek az ivóvíz mennyiségéért és természetesen minőségéért is. A cégre az elmúlt évek során számtalan lakossági felhasználói panasz érkezett, ezekről több cikkben annak rendje és módja szerint be is számoltunk, többek között ebben, ebben, és ebben, valamint ebben az írásunkban.

Az érmihályfalvai, érkeserűi vagy éppen székelyhídi emberek még 2022-ben is szinte naponta kénytelenek azzal szembesülni, hogy egyátalán nem biztos, hogy folyik a csapból emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz. Székelyhídon például az elmúlt egy évre visszatekintve hetente fordult elő valamilyen technikai gond, meghibásodás a hálózattal, mely a település felét harmadát érintette, nyáron pedig hetekig vízhiányra hivatkozva zárták el napi néhány órára az életet adó nedűt a felhasználók elől.

Érkeserűben az idei nyáron ugyancsak jól meg kell gondolni mikor szeretne zuhanyozni, főzni, netán mosni az ember fia, hiszen június kezdete óta napi gyakorisággal akár fél napra is ivóvíz nélkül hagyják a lakosokat. A hivatkozási alap minden alkalommal a vízhiány, a szárazság, és a vizet locsolással pazarló lakosság.

Érsemjénben már májusban akadozott a szolgáltatás, a szolgáltató pedig ismét csak hárított:

Mivel évek óta ugyanez ismétlődik, felmerül a kérdés vajon alkalmas-e az Észak-Nyugati Víz- és Csatornaszolgáltató Rt. feladata ellátására, vagy a fogyasztók biztonságos ivóvízellátása sokadrangú kérdés csupán a cég vezetése számára, amit a monopolhelyzet tudatában félvállról vesznek. Hiszen eszi nem eszi (vagy inkább nem issza) az érmelléki, bihari magyar ember úgy sem kap mást … A fentiek tudatában levelet küldtünk az Észak-Nyugati Víz- és Csatornaszolgáltató Rt. igazgatójának, melyben a következő kérdéseket tettük fel:

1. Hány az önök cége által ivóvízzel ellátott településen van jelen pillanatban érvényben vízkorlátozás? Ha lehetséges, egy listát szeretnék a szóban forgó településekről.

2. Hogyan, milyen módon próbálja orvosolni cégük az egyes településeken (pl. Érkeserű) tapasztalható súlyos ivóvízhiányt?

3. Hogyan, milyen módon próbálja orvosolni cégük az egyes településeken (pl Székelyhíd) tapasztalható folyamatos technikai meghibásodásokat?

4. Hogyan, milyen módon próbálja orvosolni cégük az egyes településeken (pl Érmihályfalva) tapasztalható, az ivóvíz minőségével kapcsolatos régóta húzódó gondokat?

5. Az elmúlt években mekkora összeget kaptak támogatásképpen azoktól az önkormányzatoktól, ahol önök biztosítják az ivóvíz szolgáltatást, és ebből az összegből mennyit fordítottak fejlesztésekre, például új, bővebb vizű kutak fúrására?

Írásunk közzététele időpontjáig nem kaptunk választ a kérdésekre, amennyiben ez mégis megtörténik, frissítjük cikkünket.

K. Szalárdi István

Facebook
Érintő hírportál