Érmelléki embermesék – könyvbemutató
Életízű történetek hagyományokkal, tájleírással
Szombaton került bemutatásra Sütő Évának az Érmelléki embermesék című hagyományőrző, tájleíró, helytörténeti adatokat, legendákat, adomákat, egyéb történeteket leíró kötete, mintegy folytatásaként az Érmellék, szerelmem című, 2013-ban megjelent könyvének (utóbbit a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság adta ki).
A kötet karácsony előtt látott napvilágot, azonban a helyi kulturális események sokasága, egymásutánisága miatt január végén került sor a bemutatóra, mely eseménynek a Bartók Béla művelődési ház adott otthont. Közreműködtek a Móka színjátszó csoport tagjai, akik az Érmellék nagy költőjének, Ady Endrének a verseiből nyújtottak át egy csokorral a közönségnek. A versösszeállítást Bródy János és Leonard Cohen egy-egy közismert melódiája tette színesebbé.
A kötetről, illetve a szerzőről és korábbi munkáiról Szilágyi Ferenc Hubart költő, író, képzőművész beszélt. Mint mondta, a szerző ebben a kötetében is, akárcsak az elsőben, megeleveníti táj embereinek szokásait, jellegzetes szóhasználatát, életvitelét, tárgyi eszközeit, az egykori nádasok, lápok világát, amely fedelet, megélhetést biztosított az ott lakóknak, hiszen a sásból, gyékényből széket, ágyat, kosarakat, egyéb használati eszközöket készítettek. A szerző ír a régi nádfedeles otthonillatú házakról, amelyekben generációk éltek együtt, ugyanis ez az életforma azokban az időkben teljesen elfogadott, természetes volt. Ír a családi meleget és az együvé tartozást biztosító búbos kemencékről, a lápvidék régi lakóiról, hadat viselt idős emberek történeteiről, születésről, gyászról, bábákról, kenő- és javasasszonyokról, arisztokratákról és zsellérnépről, vallási ünnepekről, bálokról, házasságokról, udvarlási szokásokról, mindezeket életízű adomákkal, történetekkel fűszerezve.
„A könyvvel csak az a baj, hogy vége van. Személy szerint még nagyon sokáig kedvem lett volna olvasni a történeteket, leírásokat olvasmányos, olykor szórakoztató stílusuk miatt” – zárta a méltatást Szilágyi Ferenc Hubart.
Sütő Éva az írások keletkezéséről beszélt. Elmondta, hogyan és kik által jutott a helytörténeti adatokkal fűszerezett „embermesékhez”, és mekkora szerepe van a kötetek keletkezésében a lassan tízesztendős újságírói pályája, amelyben az a legszebb, hogy éppen az Érmelléken dolgozhatott és dolgozhat mind a mai napig, így gyermekkori élményeit kiegészíthette e táj idős embereinek visszaemlékezéseivel is, akikkel riportkészítő útjain találkozhatott. Az Érmellékhez nincs fogható szépségű tájegység, csak a léleknek és a szemnek tudnia kell, hol keresse annak szépségeit.
A könyv szakmai részének bemutatásában köszönetet mondott Dénes Lászlónak, a Reggeli Újság alapító főszerkesztőjének a szöveggondozásért, a tartalmas előszóért, aki annak idején teret adott eme irodalmi riport kategóriába sorolható írásoknak az Örökségünk, illetve a História rovatban.
A borítóterv, a szerkesztés és a tördelés Szabó Szilveszter munkáját dicséri.
A Bethlen Gábor Alapítvány által kiírt pályázati munka oroszlánrészét pedig Czeglédi Júliának, az Érintő Egyesület egyik alapító tagjának köszönte meg a szerző.
Végezetül, de nem utolsó sorban dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja, az Érintő Egyesület elnöke – mely egyesület egyben a kötet egyik támogatója is – ejtett néhány szót a könyv megszületésének körülményeiről, értékéről, hagyományőrző jellegéről, szakmai minőségéről. A kötet fő támogatója a Magyar Kormány a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül.
A rendezvény kötetlen beszélgetéssel és dedikálással ért véget.
(fotók: Kovács Zoltán és Szabó Szilveszter)
