Fatelepet is terveztek Érmihályfalvára…
A hajdani Gizella-malom udvarára – amíg az épületet át nem alakítják művelődési központtá, ha egyáltalán átalakítják –, 2012 novemberében fatelepet tervezett a mihályfalvi önkormányzat. A telepen a város erdejéből kitermelt fát értékesítették (volna), listás kiutalások révén.
A raktár területét még térfigyelő kamerával is felszerelték, így őrizve a lerakat biztonságát az esetleges tolvajoktól. 2013 januárjáig viszont egyetlen köbméter fa sem került az előzőleg kitakarított és bekerített malomudvarra. A városháza titkárságán nyílt ugyan egy lista, amelyre fel lehet iratkozni azoknak, akik törvényes keretek között igényelték volna tüzelőt, de már az elején nehézkesen haladt a dolog. A tűzifa köbméterenkénti hivatalos ára 200 lej volt, mely ár természetesen sokkal előnyösebbnek bizonyult a csencselők által szabott felárral szemben.
Lassan mégis beindulni látszott a forgalom, de a listán szereplők csak ritkán jutottak a hivatalos áron forgalmazott fához, vagy egyáltalán nem. Tavaly már alig vittek fát a malomudvarra, idén meg már a lerakat is megszűnt, holott 400 köbméter fáról szól a fáma, azaz ennyi jár évente a városnak a saját erdejéből. A 400 köbméter pedig már a kitermelésnél gazdára talál, holott a lerakat, eredetileg éppen az idős emberek érdekeit hivatott volna szolgálni. (Legalábbis ez hangzott el a félévente megtartott lakossági fórumokon, a választásokat követően. Mert tavaly tavasz óta még lakossági fórumot sem tart már a helyi városvezetőség.)
A várakozási lista most is létezik, csak éppen nem működik. Nyakó József polgármester azzal szabadkozik, hogy nyáron nincs vágás, nem lehet feltölteni a telepet.
Ősszel viszont utánfutó szám viszik a „megrendelők”, így el sem jut a lerakatig.
De kik is azok a megrendelők vajon, akiknek utánfutó szám jár a tüzelő a város erdejéből, míg az idősek, a rászorultak valahogy mindig kimaradnak a jóból?
Az erdőgazdálkodás Bank utca végi telepét egy idős embernek nagy teljesítmény hetente megjárni, hogy kifogja az éppen soron következő kitermelést.
Nem kell őszre hagyni a tüzelővásárlást – mondja okvetetlenkedésünkre a polgármester.
És mondják mindazok, akik a villává terebélyesedett házuk gázfűtését a szivarzsebből kifizetik, a jól fűtött-hűtött kocsiból pedig a télen egyenesen a meleg, nyáron pedig a klímával felszerelt irodába lépnek. És mondják mindazok, akik csak beszélnek, hogy ne hallgassanak, mert ez a dolguk.
(Ugyanis, ha nyaranta nincs kitermelés, hol venne tüzelőt a „nyáron szánkóban, télen szekérben” gondolkodó ember?)
Még kérdeztünk volna pár dolgot arról is, kik is azok az „örökös listások” és „rászorulók”, akik előtt nem egyszer láttuk és fotóztuk a fával rakott önkormányzati utánfutót, de erre most nem térünk ki. Majd legközelebb. De bizonyára lesz rá magyarázat.
Addig is a mihályfalvi ember vásároljon alkalmi fuvarozótól többnyire lopott fát, dupla áron, nyugta nélkül.
Mert mifelénk a világ már csak ilyen.
Sütő Éva
