Fergeteg hava – Pálfordulás
E napon, azaz január 25-én úgy tartották, a tél is az ellenkezőjére fordul: Pál jeget tör, vagy jeget hoz. E nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. A jó idő jó termést jelentett, a köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút.
A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a keresztényeket üldöző zsidó Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Pál napja a néphitben az időjárás-, a termés- és a haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
A természet közelében élő emberek mindig szorosan kötődtek a hagyományokhoz, és ha ez a mi, modernnek nevezett korunkban csökkent is, nem szűnt meg.
Falusi emberek, gazdák, kertészek, állattartók, erdészek következetesen ma is számon tartják, hogy a néphit melyik nevezetes nappal kapcsolatban milyen időjárást jósol, milyen bölcsességeket őrzött meg a terméskilátásokról, amikor a tél fele már elmúlt, és az idő lassacskán tavaszba fordul. Az öreg gazdák most is azt vallják, hogy ha ezen a napon kellemes az idő, akkor jó termés lesz:
„Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll.
Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.”
(fotó: Szabó Szilveszter)
