Grófok és bojárok, avagy ki az úr a bihari tájakon?
Nincs olyan hét amikor a Bihar megyei tulipános sajtó ne emlékeztetné olvasóit, mennyire fontos és nagyszerű dolog az a megye magyarsága számára, hogy a megye élén magyar ember, konkrétan az RMDSZ-es Pásztor Sándor áll. De vajon valóban ő vezeti a megyét?
Sokak szerint ő nem más, mint egy báb, a megye valódi vezetője pedig két szürke eminenciás, akik közül az egyik családi vonalon, Szabó József megyemenedzseren (fotó) keresztül fejti ki befolyását. Ő Szabó Ödön parlamenti képviselő, akinek unokatestvére a fent nevezett, üstökösszerű karriert befutott ifjú titán. És ha a megye egyik fele a Szabó-család hűbérbirtoka, „természetes”, hogy a kormánypárt sem maradhat ki a buliból, és az erőviszonyok folyományaképpen övék a nagyobb falat. A PSD színeiben a megyei tanács alelnökeként hivatalban levő Ioan Mang az, aki a jól értesültek szerint valójában kézben tartja a Megyei Tanács ügyeit, és hoz – természetesen a pártjának és a románság érdekeinek megfelelő döntéseket, Pásztor Sándornak csak az egyre kínosabb (le)szereplések maradnak, na és persze pestiesen szólva többnyire a balhét is ő viszi el a megyére vonatkozó meg nem valósított ígéretekért.
Plagizáló miniszterből megyei tótumfaktum
Az életrajza szerint 61 éves Ioan Mang az Arad megyei Borosjenő szülötte. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári „Traian Vuia” Műszaki Intézet Villamosmérnöki Karán szerzet diplomát 1983-ban. 1998-ban a temesvári „T.V.” Műszaki Egyetem Automatikai és Számítástechnikai Karán doktori (PhD) címet szerzett. Mang 2000 óta a kis- és középvállalkozások országos tanácsának Bihar megyei elnöke, 2003 óta pedig a Nagyváradi Egyetem elektromérnöki és információ-technológiai karán tanít. 2001 óta a PSD tagja, ahol szépen araszolt felfelé a ranglétrán, 2004 és 2005 között a nagyváradi PSD ideiglenes elnöke, 2004-től 2006-ig, majd 2008 második felétől megyei tanácsos. 2008 decemberétől 2012 nyaráig a PSD színeiben szenátor, a Szenátus oktatási és esélyegyenlőségi bizottságának tagja, a PSD oktatási tagozatának elnöke. 2012. május 7-én a Victor Ponta vezette kormány oktatási minisztere lett.
Ebben a funkcióban töltött, mindössze nyolc nap után fölmerült vele kapcsolatban, hogy két, a Nagyváradi Egyetem angol nyelvű számítástechnikai szaklapjában megjelentetett angol nyelvű tanulmányában a forrás megjelölése nélkül használta fel az angol nyelvű nemzetközi szaksajtóban megjelent tanulmányokat. Az ezt követő napon Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szintén megvádolta, miszerint egyik munkája, amelyet egy craiovai konferenciára készített, szóról szóra megegyezik egy japán kutató dolgozatával. A körülötte kialakult plágiumbotrány hatására május 15-én benyújtotta lemondását, melyet a később szintén plágiumbotrányba belebukó kormányfő el is fogadott.
Ilyen dicstelen kormányzati előélet után Mang megyei vizekre evezett, a 2016-os önkormányzati választások után a PNL-vel kötött megállapodást felrúgó RMDSZ-szel a megye vezetését átvevő PSD színeiben a Bihar megyei tanács alelnöke lett. Erről nem kis büszkeséggel ír saját blogjában. (link https://blog.ioan-mang.ro/)
Jó üzlet, de nem a választóknak
Az érdekvédelmi hírharsonák az RMDSZ-PSD-ALDE megyei vezetést úgy állítják be, mint aminek nincs alternatívája, és amelynek vezetése alatt az elmúlt két évben soha nem látott fejlődésnek indult Bihar megye. Hogy ez mennyire van így, annak eldöntésére elég végigmenni mondjuk a Nagyvárad -Margitta főúton, vagy szétnézni a megye magyar többségű, vagy magyarok által is nagy számban lakott vidékein, és számba venni a megyei tanács „megvalósításait”. Nem kell nagyon túlozni ahhoz, hogy két nagy hírveréssel beharangozott tanmedence (Székelyhíd és Diófás) kiásott gödrén kívül ezek száma a nulla felé közelít. Ezzel szemben továbbra sincs elkerülő útja sem Szalontának, sem Érmihályfalvának, sem Székelyhídnak sem Élesdnek.
Az Érmellék falvaiban sok helyen ihatatlan de legalább méregdrága az ivóvíz, munkahelyek és jövőkép híján a fiatalok Nagyváradra, Magyarországra, vagy még nyugatabbra vándorolnak el. Sehol nincsenek a beígért ipari parkok, a „magyar vezetésű” megyei tanács pedig arra sem képes, hogy magyarul is kommunikáljon a polgárokkal a saját weboldalán …
Ezzel szemben a megye vezetői nem élnek rosszul, vagyonbevallásuk ( http://www.cjbihor.ro/declaratii_2018_2/MANG%20IOAN.pdf) szerint sem Pásztor, sem Mang nem panaszkodhat arra, hogy nincs mit aprítania a tejbe. Az alelnök havi nettó 8000 lejes fizetése mellé még sok pótlékot és osztalékot is hazavihet, számos olyan cégben érdekelt tulajdonosként részvényesként, melyek gazdasági mutatóit minden bizonnyal nem rontja az a tény, hogy ő a megye második embere …
Persze mivel ők szociálisan érzékeny emberek, arra gondosan ügyelnek, hogy a haveri, rokoni körök, párt közeli „jó elvtársak” se járjanak rosszul. A közpénzkifizetési hivatalként működő megyei tanács gyanús ügyeleteiről a Bihoreanul nyomán portálunk is beszámolt. Akárhogy is nézzük van itt gazdasági fejlődés, gyarapodás is, de csak egy szűk körnek, a többség pedig kénytelen beérni a négyévente megadatott pecsételés lehetőségével, hétköznapi fogyasztásra pedig ott a mindennapi sikerpropaganda. De az legalább európai színvonalú.
K. Szalárdi István
