Gyermekmosolyra váltani a nagylelkűséget
A július második vasárnapján lezajlott hegyközcsatári rozsarató és tarlóhántó ünnepség jeles vendége KORINEK LÁSZLÓ volt, aki a Magyarok Kenyere mozgalom elindítója. A professzorral arról beszélgettünk, hogyan indult el a folyamat, kik álltak a hagyománnyá nemesedett ügy mellé, hogyan duzzadt nemzeti mozgalommá ez a Kárpát-medencét átölelő csoda.
– Az elképzelés 2010-ben született meg, amikor egy estén szinte banális módon átvillant az agyamon annak a kenyérnek az útja, története, ami éppen ott fehérlett előttem a konyhaasztalon. Filmként pergett le szemeim előtt a csoda, amelyen keresztül megy a mag, amíg „testet” ölt, és amíg az ember asztalára kerül. A film tovább pergett és hozta elém a termőföldet, az őseink vére áztatta évezredes humuszt, amely táplálja a búzaszemet, a búzaszemek a nemzedékeket. Így aztán vérben-kenyérben öltenek testet az elődök, a nemzet örök megújulásaként. Ott, azon az estén született meg a gondolat, hogy mi lenne, ha jelképesen a Kárpátok gyűrűjéből, az ősi véráztatta földből összeadnánk a magokat, és abban egyesítenénk újra egy új „vérszerződés” gyanánt a nemzetet. Így lett a mozgalom mottója: „Sok millió búzaszem, egy nemzet”… Hat esztendő telt el azóta. Ez idő alatt Magyarországon egyre többen álltak az ügy mellé, később kiterjedt az egész Kárpát-medencére, mivel a hagyományokon túl karitatív jelleget is öltött az akció.
– A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként és egyetemi tanárként hogyan lehet megbirkózni egy ekkora mozgalommal?
– A Magyarok Kenyere mozgalom, vagy a Nemzet Kenyere, nevezzük, ahogyan akarjuk, míg 2011-ben tíz tonna búzát jelentett, 2015-ben 440 tonna került szétosztásra különböző, általunk támogatott szervezetek között. Nos, a program szervezésébe azóta sokan bekapcsolódtak, elsősorban Pécs városának vezetői, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Pékszövetség és sokan mások, akik tenni tudtak azért, hogy ez az akció nem csak „a magyarok kenyerének”, de a nemzetnek is kovásza legyen. Nem áll módomban mindenkit felsorolni, de három embert a sok ezerből mindenképpen megemlítenék: Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnökét, Tóth Bélát, a Gyermelyi Zrt. elnökét és vezérigazgatóját, aki száraztésztára váltja a liszt egy részét, és azt továbbítják a támogatott intézeteknek, illetve Czéh-Tóth Imrét, a pécsi Neolit szállítási vállalat tulajdonosát, aki már ötödik éve járja a Kárpát-medencét, hogy eljuttassa a kenyérnek valót a rászorulóknak.
– Hogyan készül a Magyarok Kenyere?
– Az össznemzeti búzaliszten kívül a Tisza vizéből (a kárpátaljai forrásánál vett vízből), parajdi sóból és eredeti házi kovászból, amely hagyományszerűen anyáról a férjhez menendő leányra száll, és amelyet mindig egy frissen kiválasztott település ad. 2014-ben például a kárpátaljai Verbőc (Werbőczy István szülőfaluja), tavaly pedig a vajdasági Székelykeve küldte.
Mindezeket megelőzi az összeöntés ünnepe. Idén, augusztus 7-én kerül megrendezésre, amelyre a gyűjtőhelyekről jelképes mennyiségű búzát várunk, és amelyet ünnepélyes keretek között egyesítünk. Az egyszerűsítés kedvéért a nagyobb mennyiségű adományokat a gyűjtőpontokról irányítják tovább a szükséget szenvedőkhöz.
– Milyen intézetek asztalára kerül a nemzet kenyeréből? – Tavaly végre megérett erőfeszítésünk arra, hogy ne csak a nagyobb szervezetekről – a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a nagydobronyi (Kárpátalja) Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ, a Pécsi Jótékonysági Nőegylet – gondoskodjunk, hanem a közvetlen környezetünkben élő szegényeknek is juttassunk az összegyűjtött búzából. Ennek során 2015-ben további 109 segélyszervezet részesült a megőrölt lisztből. Ebben az esztendőben a támogatást szeptember 20-án, a Gyermekek Világnapján, az Adományozási Nap keretében osztjuk szét a rászorulók között.
– Augusztus 20-án, az újkenyér ünnepén hogyan zajlik a magyarok kenyerének megáldása, megszegése?
– A mozgalom legfontosabb helyszíne Pécs városa lesz, ahol augusztus 20-án a központi kenyérünnep keretében (egyébként minden megyei jogú városban lesz hasonló) Böjte Csaba ferences szerzetes áldja meg a kenyeret, majd Páva Zsolt, Pécs polgármestere szegi meg. Budapesten Erdő Péter bíboros fogja megáldani a nemzeti összetartozás eme szimbólumát, mivel ez a kezdeményezés adja az augusztus 20-i Szent Jobb-körmenet öt kilogrammos kenyerét is.
– Mi az üzenete a mozgalomnak?– A legfontosabb üzenete az összefogás, a szolidaritás és a megmaradás. A másik fontos üzenet, hogy a magyar gazda a nemzet összetartó erejét, kovászát képezi. Ehhez mérten kell becsülni a munkáját. Böjte Csaba szavait idézve zárnám mondandómat: ezekért a gazdákért naponta 2300 gyermek mond áldást az asztalnál. A fő ösztönző üzenet viszont mindannyiunk számára az, hogy gyermekmosolyra és magyar szóra fogja váltani a Kárpát-medencei gazdák nagylelkűségét.
Sütő Éva
(ittHON.ma)
