A lassan csordogáló népszámlálási adatok szerint Bihar megye lakossága tovább öregedett és fogyatkozott a 2011-es adatokhoz képest. A számokból kitűnik, hogy a magyar lakosság arányaiban jóval többet veszített, mint a román, hiszen a 2011 évi 138 213 főről 2022-re alig 112 387 főre csökkent a megye magyar lakóinak száma, a demográfiai veszteség abszolút számban tehát tizenegy év alatt 25 826 fő. Ez annyi, mintha Nagyszalonta, Margitta és Érmihályfalva teljes magyar lakossága tűnt volna el.
Mivel települési bontásban a nemzetiségi adatok még nem érhetőek el, ezért a főbb magyarlakta települések tekintetében csak a népességfogyás tényét tudjuk rögzíteni. A megye városainak lakosságszáma így alakult (zárójelben a 2011-es népességszám).
Nagyvárad: 183 105 (196 367)
Nagyszalonta: 15 792 (17 735)
Margitta: 13 573 (15 770)
Érmihályfalva: 8969 (9902)
Belényes: 9745 (10 667)
Székelyhíd: 10 720 (11 526)
Figyelemre méltó néhány olyan község, mely (valószínűleg a beköltözéseknek köszönhetően) növelni tudta népességszámát. Ezek közül a Nagyvárad melletti Hegyközpályit érdemes említeni, mely valószínűleg elveszíti magyar többségét a beköltözők miatt. A község lakossága 2011-hez képest 1242 fővel gyarapodott, így 2523-ról 3765 főre nőtt a népessége. Nőtt ugyanakkor a lakosság a megyeközpont vonzáskörzetéhez tartozó többi községben is, ezek közül a magyar szempontból érdekes Bihar község lakossága 4205-ről 4393-ra, Bors községé pedig 3946-ról 4267-re emelkedett.
Érdemes az adatokat nagyobb időintervallumban is szemügyre venni. Ha hihetünk a román statisztikáknak, a magyar lakosság 1977-ben még a megye összlakosságának csaknem egyharmadát, 31,5%-ot tett ki, ez abszolút számban majdnem kétszázezer főt jelentett (199 615). Az azóta eltelt negyvenöt év alatt a megye magyarsága folyamatos csökkenéssel 87 228 fős demográfiai veszteséget könyvelhet el, ez annyit jelent, mint Nagyvárad teljes magyar lakossága 1940-ben. Az össznépességben betöltött arányunk pedig ez idő alatt alig 22,3%-ra esett vissza, vagyis már a megye lakosságának negyedét sem teszi ki a magyar közösség.
A friss demográfiai adatok szerint a megyének 347 148 román nemzetiségű lakója van, ez egy kisvárosnyival, 19 097 fővel kevesebb, mint 2011-ben volt. A „számháború” abszolút nyertese a cigányság, mely 1977 óta megháromszorozta lélekszámát. Abban az évben 12 014 főt regisztráltak a számlálóbiztosok, míg 2022-ben már 36 837-en vallották magukat roma vagy cigány nemzetiségűnek megyénkben. Meg kell jegyeznünk, hogy a bevallott szám és a cigányság valós lélekszáma között jelentős eltérés van a szakértők szerint, egy tavalyi becslés szerint a megyében mintegy 45 000 fő lehetett a számuk. A különbözet a népszámláláson valószínűleg elsősorban a románok vagy a magyarok sorait gyarapította.
Barta Béla
