Ilyenkor zárva van a mennyország
Húshagyókedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására következtetni. Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett. Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
Mulatság, házasság
A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában szünetelt… A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt. Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is csúfolták őket, mintha nem lett volna elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg pártában marad a régiek szerint.
Ünneprontás
Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyókeddhez fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncolt a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nem volt. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden a fiatalok báloztak, de éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban tovább ropta, így hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek a csárdával együtt.
Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.
Kezdődik a böjt
A húshagyó elnevezés a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és karneválok kapcsolódnak a nap hagyományaihoz.
(sokszínű vidék 24.hu)
