Íme, az Úr szolgálóleánya…
Város és templom az Istenanya oltalmában
Minden esztendő augusztusának utolsó vasárnapján zsúfolásig telik hívekkel az 1768-ban épült székelyhídi római katolikus templom. A Dietrichstein János gróf építtette kegyhelyet Szűz Mária, a Világ Királynője tiszteletére szentelték fel. Később a templom a mellette lévő kastéllyal együtt házasság útján gazdát váltott, így ma is csak a Stubenbergek grófi templomaként él az érmellékiek tudatában. Székelyhídon is évszázadok óta tisztelettel adóznak az istenanya kultuszának, akit államalapító királyunk óta hagyományként tisztel a nemzet, annál is inkább, mivel Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot.
Az Ér-menti kisváros első templomát a Zólyomi család építette egy 13. századbeli ősi Árpád-kori templom romjaira, mely ősi család 1417-ben Zsigmond királytól nyert országos vásártartási jogot Székelyhídnak. Ezt a vásárt minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február 2-án tartották meg. Ez a dátum, valamint ennek a templomnak (utóbbi ma a reformátusoké) az 1895-ben beolvasztott Mária feliratú harangja arra enged következtetni, hogy már a középkori egyház védőszentje is Szűz Mária volt.
Mint említettük, a mai római katolikus templomot Dietrichstein János gróf építtette 1768-ban, amellyel szintén Szűz Mária kultuszának adózott (utólag házasság útján, a mellé épített kastéllyal együtt a Stubenberg grófok jussa lett). A szép, kései barokk-kupolás tornyában lakó harangok tehát mintegy 250 esztendeje hívogatják az Úr színe elé a helybéli híveket. A Szűzanya Istenre hagyatkozva élte életét (Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint!), ez által válva eszközzé az Úr kezében, életet adva a Megváltónak. A neki kijáró tisztelet nemzetünk évezredes hagyománya. (Fotók: archív)
Sütő Éva
