Ismét kiborult a bili az érmihályfalvi tanácsülésen. Cinizmus, harsány szavak, döglött macska-dobálás és diszkriminatív döntések. Nagyjából ezek a kulcsszavak határozták meg a péntek délelőtt zajló rendes havi tanácsülés menetét és hangulatát Mihályfalván.
A döntéshozó testületnek már a terítéken lévő öt napirendi pontot és az „egyebeket” sem sikerült egyhangúlag megszavazni, mivel a költségvetés módosítás mellé nem csatolták a kanalizálásra lekért és kapott újabb célirányos kormánypénzek felhasználására vonatkozó mellékletet. Így a néppártos frakciónak nem volt belelátása az összeg felhasználási pénzügyvitel-tervezetébe, így tartózkodtak annak megszavazásától. A parázs vitát a római katolikus és a református felekezetektől bérelt iskolaépületek két mércével mért bérleti díjainak megállapítása váltotta ki. Ugyanis, mint kiderült, a római katolikus egyháztól bérelt Kazinczy Ferenc utcai épületért havi 1100 lejt, míg a Kálvin János utcai református ingatlanban működő napköziért évi 1000 lejt fizet az önkormányzat. A Márton Áron utcai épületet pedig bérmentve veszi igénybe a református egyháztól a városvezetőség.
A tanácsülésen jelen volt Kovács Zoltán egyházi főgondnok (a képen), a presbitérium néhány tagja (közülük néhányan tanácsosok), valamint Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor is.
Csomortányi István, az EMNP megyei elnöke is megérkezett a gyűlésterembe, bár utóbbit egészen más okok hozták ki a megyeközpontból.
Visszatérve a felekezeti bérlemények szerződéseinek meghosszabbítására, a vita végül személyeskedésekbe, pereskedésekkel való fenyegetőzésekbe, becsületsértésekbe torkollott, főleg amikor Kovács Zoltán egyházi főgondnok, ex-polgármester és kísérete az ingyenes használati díj helyett, a néppárti frakció által is támogatott havi 1 lejes jelképes bérleti díjra kérte változtatni a Márton Áron utcai ingatlan ingyenes használatáról szóló szerződést. Utóbbi cirkusz gyújtózsinórja az volt, hogy Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor a városatyák keresztényi lelkületére bízta a kérés elbírálását. Emiatt Csengeri Csongor iskolaigazgató-tanácsostól, illetve Nyakó József polgármestertől olyan kijelentések hangzottak el, hogy az egyházi delegáció manipulatív szándékkal jött a gyűlésre és lelkipásztori ráhatással próbálkoznak befolyásolni a döntéshozó testületet. Az is elhangzott, hogy kényszerhelyzetbe kívánják hozni az önkormányzatot, holott, mint kiderült, az egyházi vezetőség csak előző este szerzett tudomást a bérleti szerződések meghosszabbításáról szóló határozat-tervezetről, így kifejezetten ők voltak azok, akik kész tények elé lettek állítva.
Kovács Zoltán egyházi elöljáró szerint a gyülekezet rá van kényszerítve a Márton Áron utcai iskola ingyenes használatba adására, mivel az önkormányzat folyamatosan zsarolja őket az osztályok elköltöztetésének lehetőségével. A törvények és a kormányhatározatok lebegtetése, az érvek és ellenérvek felsorakoztatása közben Pap Sándor néppárti tanácsos azt javasolta, odázzák el az ominózus napirendi pontot.
Közben az éppen regnáló Nyakó József, valamint Kovács Zoltán korábbi polgármester kiborították egymásra a bilit, amelynek tartalma már nagyjából ismert közhely Mihályfalván. Kovács ráolvasta Nyakóra, hogy vezetése alatt a város egyetlen beruházást sem volt képes elindítani, míg ő nyolc év alatt számos közművesítési munkálat alapjait rakta le. Hogy a megyei RMDSZ-es vezetés szabotálta őt anyagilag a nemzeti elv-vonala miatt, az mára már senki előtt nem titok.
Nyakó József szerint Kovácsnak inkább hallgatnia illene abban a teremben, ahol olyan határozatok születtek, amelyek sok évtizedre meghatározták a város sorsát, annál is inkább, mivel időközben nem egyszer bebizonyosodott, olyan pénzösszegek vándoroltak el a költségvetésből, amelyeknek azóta is issza a város a levét.
A kígyót-békát egymásra kiabáló elöljárók kölcsönös vádaskodásai, illetve a hangzavar csitulása után, Csomortányi István is szót kért. Visszautasította a néppárti frakciót érő folyamatos támadásokat, illetve az általánossá vált, választott tisztségviselőkhöz nem méltó cinikus, nyegle megnyilvánulásokat is, amelyek, mint mondta, a jelenlegi mihályfalvi városvezetést jellemzik. Azt is felrótta a polgármesternek, hogy tanácsosai, illetve jómaga nem jut hozzá olyan közérdekű információkhoz, amelyek az adminisztrációs törvények szerint bárki számára nyilvánosak. Plénumban közölte, hogy előbbiekért minden fórumon be fogja panaszolni a hivatalt és magát a polgármestert is, annál is inkább, mivel Nyakó József többek között az ő pénzén is ül abban a székben, ahonnan cinikus válaszait osztogatja azoknak, akik az átlátható városvezetést szorgalmazzák. Erre természetesen újabb, választott emberekhez nem méltó megjegyzések és bekiabálások vették kezdetüket, mely megnyilvánulások egyre sűrűbben tarkítják a mihályfalvi tanácsüléseket.
Közben Kovács Zoltán bejelentette, kéri a gyűlés hangfelvételét, mert a ráolvasott megbélyegzéseket nem hagyja annyiban, majd elhagyta a termet.
Krizsán Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő azzal a javaslattal próbált véget vetni az ingyencirkusznak, hogy a feszültséget generáló bérleti ügyeket oldják meg úgy, hogy szüntessenek meg mindennemű szerződést. Az iskola oldja meg a diákok elhelyezését saját épületén belül, az egyház pedig alapítson felekezeti iskolát, ha ragaszkodnak a tanintézet működtetéséhez.
A néppárt-frakció ismét felvetette a szerződéskötés elodázását, közben Marian Sándor ülésvezető egyeztetések céljából szünetet rendelt el.
Végezetül a napközi további bérleti szerződését egyhangúlag sikerült megszavaztatni, a Márton Áron utcai iskolatermek (kerekeskúti) ingyenes használatát pedig az EMNP tanácsosainak két tartózkodásával és két ellenszavazatával hosszabbították meg.
Hogy a református egyház elfogadja-e az egyoldalú döntést, a Kovács Zoltán és Nyakó József közötti durva afférnak lesznek-e jogi következményei, vagy a Csomortányi figyelmeztetéseinek lesz-e foganatja, az a későbbiekben derül ki.
Sütő Éva
