Itthon, anyanyelven kell megszerezni a versenyképes tudást
Október 2-án tartották Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem 2017–18-as tanévének ünnepélyes megnyitóját, amelynek keretében felavatták a felsőoktatási intézet új épületét is, ami a magyar kormány támogatásával készült el. A tanévnyitó ünnepség díszvendége Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt.
Előbb ünnepi istentiszteletre került sor a nagyvárad-újvárosi református templomban, amely az itteni gyülekezet jóvoltából egyetemi templomként is szolgál a PKE hallgatói és oktatói számára. Igét Szomor Abigél egyetemi lelkész hirdetett a zsúfolásig megtelt istenházában.
Az igehirdetést Pálfi József rektor tanévnyitó beszéde követte, aki röviden vázolta a nagyváradi akadémiai múltat és jelent, illetve a PKE közelmúltjának főbb történéseit, beleértve a nemrég krízishelyzetbe került intézmény konszolidációs reformjának sarokpontjait. Atyai üzenetében arra biztatta az egyetem hallgatóit, hogy ne legyenek az olcsó munkaerőt kereső nyugati világ „cselédei”. „Ha el is mentek, tanulni menjetek, és gyertek vissza tudással, tapasztalattal. Szülőföldeteket tegyétek élhető világgá. Ne csak magyar ünnepeink legyenek, hanem magyar mindennapjaink is” – mondotta a rektor, a Vivat academia! köszöntéssel zárva felszólalását.
Következett az elsőéves hallgatók fogadalomtétele, majd az ő zenés köszöntésük a Csillagocska Alapítvány ének- és zeneegyüttese által.
Az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében méltatta a magyar kormányzat, illetve személyesen Orbán Viktor viszonyulását az erdélyi magyarsághoz. A miniszterelnöknek ebben a napokban Erdélyben és a Partiumban lezajlott programja is beszédes kifejezése annak, „hogy politikájának, illetve kormányának értékrendjében és prioritásai között milyen fontos helyet foglal el az 500 éves reformáció, a hathatós támogatásokkal felújított kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, valamint a tegnap felszentelt, új szászfenesi református templom és a tanévét ma megnyitó Partiumi Keresztény Egyetem felavatandó új épülete – egyszóval az erdélyi magyarság és egyházai, és általában a határon túlra szakadt nemzetrészek”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke arra emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor fejedelem óta cél Erdélyben, hogy az itt születő fiataloknak ne kelljen elmenni hazájukból, hanem otthon, anyanyelven szerezhessék meg a tudást. 1989-et követően ugyanez a cél és szándék vezérelte a magyarság elöljáróit, amikor „az óvodától az egyetemig” terjedő magyar oktatás programjának részeképpen elkezdték – és azóta is folytatják – a magyar felsőoktatásért való küzdelmet. „Csapataink harcban állnak” – jelentette áthallásosan a püspök, aki így folytatta: „Büszkék vagyunk arra, hogy a jobb sorsra érdemes partiumi régió újrafelfedezésének és újjáalakítási tervének részeképpen Nagyváradon sikerült létrehoznunk az első akkreditált romániai magyar egyetemet. Egyetemünk eddigi történetét egyszerre nevezhetjük sikertörténetnek és kálváriának – a szerencsés folytatásnak és isteni áldásnak a reményében. A nehézségeket, a gyarlóságokat és az aknamunkát félretéve elsősorban azoknak mondunk köszönetet, akik mellettünk állottak – köztük is a Debreceni Egyetemnek és az erdélyi történelmi egyházaink által létrehozott Sapientia Alapítványnak, mely a magyar kormány felhatalmazásával gondját viseli az egységes rendszerbe szerveződő Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és nagyváradi oktatási intézményeinek.”
Nemzetközi kontextusban Tőkés László méltatta a magyar állam- és nemzetpolitikát, amely hazánkat „magyar országként” kívánja megtartani, de azon közép- és kelet-európai országokat is dicsérte, amelyek tudatosan ragaszkodnak identitásukhoz „a lehetőleg szintén európainak maradó Európában”. Szerinte a migránsbarát Brüsszelnek az országainkból kitelepedők elvonása helyett arra kellene erőfeszítéseket tennie, például leszakadt országaink és nemzeteink felzárkóztatásával, hogy fiaink ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem idehaza lehessenek büszke európaiak. „Magyarország mind európai, mind külhoni nemzetpolitikája terén erre törekszik. Ezt célozza nem csupán nagyvonalú támogatáspolitikája – melyért ezúton is köszönetet mondunk –, hanem éppen így új keletű határon túli gazdaságfejlesztési stratégiája, és minden, ami a határokon átívelő nemzetegyesítés, valamint a nemzeti együttműködés rendszerének körébe tartozik” – mondotta az erdélyi EP-képviselő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is szót kapott a tanévnyitón, eszmefuttatásában korunk kihívásairól és a felsőoktatás feladatairól beszélt, kiemelve: különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben és a Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve lehet előre haladni.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által az erdélyi felsőoktatásra szánt támogatást kezelő Sapientia Alapítvány elnöke visszatekintve konkrét számokkal illusztrálta a közel két évtizedes finanszírozási folyamatot, a magánegyetemi rendszer kialakulását és fejlődését, jelenlegi állapotát, valamint helyét a romániai és az anyanyelvű felsőfokú oktatásban. Nem elhallgatva a buktatókat és nehézségeket, méltatta a közösségi erőfeszítések és a magyarországi törődés együttállásából eredő sikereket.
A Partiumi Keresztény Egyetem Kovács Gábor vezényelte kórusának szolgálata után következett Orbán Viktor rövid beszéde. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok megerősödése hozzájárul a Kárpát-medencében élő más népek békességéhez és jólétéhez is. „Minden egyes nappal szélesebb lesz az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, önök pedig Erdélyben, a Partiumban a saját jövőjüket építhetik. Ma már van minek nekivetnünk a hátunkat. Olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb csak álmodozhattunk” – mondotta, leszögezve: „Az anyaország összeszedte magát, és a saját lábára állt: munkaalapú gazdaság, családalapú társadalom, patrióta oktatás és nemzeti elvű külpolitika.”
Orbán Viktor további támogatást ígért az erdélyi magyar felsőoktatásnak. Kijelentette: csak akkor lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat sikerül a nemzet szolgálatába állítani. „A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, elég merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett” – fogalmazott. Arra biztatta a PKE tanárait, hogy neveljenek bátor, felkészült és tettre kész erdélyi fiatalságot, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő, kurázsi és nagyra törés, hogy hozzá illő és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon, és fel is építse azt.
A templomi rendezvény végén a részvevők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének avatójára. A négyszintes épületben egy aula és három tanterem, a képzőművészeti szak termei, valamint az intézmény könyvtára kapott helyet. Az avatószalag ünnepélyes átvágása és az épületbejárás előtt a történelmi magyar egyházak négy elöljárója – Csűry István református, Böcskei László római katolikus, Adorjáni Dezső evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök – adta áldását az új létesítményre – közölte Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
Tanévnyitó és épületavató beszéd
Sokatmondó számunkra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyralátó szingapúri, a Magyarország és Európa határainak védelmére tekintő macedóniai vagy éppenséggel az európai uniós csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló Észtországban tett látogatásai nyomán íme, Erdélyben és a Partiumban folytatja útját, beszédes kifejezéseképpen annak, hogy politikájának, illetve kormányának értékrendjében és prioritásai között milyen fontos helyet foglal el az 500 éves reformáció, a hathatós támogatásokkal felújított kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, valamint a tegnap felszentelt, új szászfenesi református templom és a tanévét ma megnyitó Partiumi Keresztény Egyetem felavatandó új épülete – egyszóval az erdélyi magyarság és egyházai, és általában a határon túlra szakadt nemzetrészek.
A miniszterelnök úr nemrégen „bevándorló” és „nem bevándorló” európai országokról beszélt, ez utóbbiak közé sorolva hazánkat, mely a szó teljes értelmében „magyar ország” akar maradni, a lehetőleg szintén európainak maradó Európában.
Úgy érzékelem, hogy Románia is ugyanezen országok körébe kíván tartozni, tudatosan ragaszkodva identitásához. Mutatis mutandis: romániai magyar közösségünkről is ugyanez mondható el. Éppen ezért egyenesen tragikusnak nevezhetjük, hogy országunk élen jár a kivándorlásban, és a milliószámra külföldre távozó román állampolgárokhoz képest ebben a tekintetben az erdélyi és a csángó magyarság sem képez kivételt.
Nyíltan ki kell mondanunk, hogy ez a szépítőleg mobilitásnak nevezett másfajta migráció sem szolgálhat a kedvünkre. Az Európai Uniónak, a migránsbarát Brüsszelnek a tényleges integráció révén – a migránsok és a kitelepedők elvonzása és betelepítése helyett – inkább arra kellene fokozott erőfeszítést tennie, hogy leszakadt országaink és nemzeteink fiai ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem emberhez méltó módon és körülmények között szülőföldjükön és saját hazájukban boldoguljanak és lehessenek büszke „európaiak”.
Magyarország mind európai, mind külhoni nemzetpolitikája terén erre törekszik. Ezt célozza nem csupán nagyvonalú támogatáspolitikája – melyért ezúton is köszönetet mondunk –, hanem éppen így új keletű határon túli gazdaságfejlesztési stratégiája, és minden, ami a határokon átívelő nemzetegyesítés, valamint a nemzeti együttműködés rendszerének körébe tartozik.
Ezen általános helyzet- és problémafelvetés nyomán hadd térjek a mai alkalom egyedi tárgyára: az erdélyi magyar oktatásügy keretén belül az anyanyelvű felsőoktatásra. Mindenekelőtt Istennek adok hálát azért, hogy az 1990-ben megalapított Sulyok István Református Főiskola folytonosságában – és vele együtt – az 1999-ben nyomába lépő Partiumi Keresztény Egyetemen immár huszonnyolcadszor nyithatjuk meg az új tanévet; valamint azért, hogy ezt az ünnepi alkalmat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt székházának a közelgő tulajdonba vételével és az egyetem újan felhúzott épületének a felavatásával tehetjük még emlékezetesebbé. Illesse kivételes köszönet érte egyetemfenntartó Anyaországunkat, ezt megelőzően is pedig alapító Egyházkerületünket, amely már közvetlenül a rendszerváltozást követően engedelmeskedett annak a hitvallási parancsnak, hogy „az iskolák pedig fenntartassanak”, és létrehívta a főiskolát, utóbb pedig az Egyetemet.
Ennek kapcsán – a hírneves scholák sorában – hadd emlékezzem meg az éppen 460 évvel ezelőtt, 1557-ben létrejött váradi református gimnáziumról, az ún. schola illustrisról, melynek reá száz évre városunk török ostroma és eleste jelentette a végét. Egyházi és anyanyelvű oktatásunk gyökereit keresve szintén ideillik a Bethlen Gábor alapította gyulafehérvári Academicum Collegium, melynek elsődleges célja az volt, hogy a költséges külföldi egyetemek helyett az országban neveljenek lelkipásztorokat, értelmiségieket. A bethleni „lehet, mert kell” és a Reményik Sándor-i „ahogy lehet” szellemében, változott és hasonlóképpen mostoha körülmények között mindmáig erre törekszünk. Tudatában annak, hogy helyben maradásunk és megmaradásunk alapvető létfeltétele a magyar nyelvű oktatás: Trianon után történelmi egyházaink a diktatórikus módon felszámolt Ferenc József Tudományegyetem helyébe, 1920-ban ezért hozták létre rövid életű kolozsvári egyetemünket. 1989-et követően ugyanez a cél és szándék vezérelt minket, amikor „az óvodától az egyetemig” terjedő magyar oktatás programjának részeképpen, az akkor még hőskorát élő Romániai Magyar Demokrata Szövetség keretében, a szintén beszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállítása vagy pótlása érdekében elkezdtük – és azóta is folytatjuk – a magyar felsőoktatásért való küzdelmünket.
„Csapataink harcban állnak”…
Büszkék vagyunk arra, hogy a jobb sorsra érdemes partiumi régió újrafelfedezésének és újjáalakítási tervének részeképpen Nagyváradon sikerült létrehoznunk az első akkreditált romániai magyar egyetemet. Egyetemünk eddigi történetét egyszerre nevezhetjük sikertörténetnek és kálváriának – a szerencsés folytatásnak és isteni áldásnak a reményében. A nehézségeket, a gyarlóságokat és az aknamunkát félretéve elsősorban azoknak mondunk köszönetet, akik mellettünk állottak – köztük is a Debreceni Egyetemnek és az erdélyi történelmi egyházaink által létrehozott Sapientia Alapítványnak, mely a magyar kormány felhatalmazásával gondját viseli az egységes rendszerbe szerveződő Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és nagyváradi oktatási intézményeinek.
A markáns és reprezentatív politikai jelenlét ellenére igyekszem távol tartani az egyetem ügyétől a politikát. Engedjék meg, hogy egyetlenegy politikai szempontot mégiscsak érvényre juttassak, éspedig: a nemzetpolitikai érdeket. Azt tartotta követendőnek Makkai Sándor erdélyi református püspök a maga idejében, és – egyebek mellett – erről szólt 1946-ban, híres csíksomlyói beszédében Márton Áron gyulafehérvári püspök.
A pártosság, a pártérdekek óhatatlanul elválasztanak, szembeállítanak bennünket. Ezzel szemben a közös értékek és érdekek összefogásra késztetnek. Ezenképpen kapcsolhatnak minket egybe hitbeli keresztény értékeink, másfelől pedig a magyar, székely autonómia vagy a magyar felsőoktatás nemes ügye.
Ennek a gondolatnak a jegyében, Isten gazdag áldását kérve Egyetemünkre és most fogadalmat tett ifjúságunkra – tisztelettel és szeretettel hívom meg Önöket Arany János nemrégen felavatott szobrának, valamint új egyetemi épületünknek a megtekintésére. Tizenhét évvel ezelőtt áldott emlékű Mádl Ferenc államelnök avatta fel az Arany János Kollégium új épületszárnyát. Tizenhat éve, éppen október eleji évnyitónk alkalmával adta át használatba Orbán Viktor miniszterelnök egyetemünk akkor felújított, másik főépületét.
Az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány nevében, melynek annak idején néhai Tempfli József római katolikus püspöktársam is egyik alapítója volt, tisztelettel kérem fel a Miniszterelnök urat, hogy oda átmenve avassa fel ökumenikus keresztény egyetemünk új épületét.
Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!
Nagyvárad, újvárosi templom, 2017. október 2.
Tőkés László
