Úgy néz ki, kedves sorstársaim, véglegesek a választási eredmények és dicsekedni nincs okunk, különösképpen nincs a Fekete-Körös völgyében. A Szabó Ödön-féle praktikák meghozták a várt eredményt. Lehet tagadni, kényszerű mosollyal másokra mutogatni, a Bihar megyei RMDSZ helyi gyümölcse elrohadt és a földre hullt. Hiába a nagy összefogás, a nagy összeborulás a párt és egyháza között. Az évenkénti együtt bulizás, a nagy pénzek kiutalása, úgy néz ki, a maffia kezd szétesni. A kiszorítósdi, a „másmilyen” magyarok kiutálása, a közösségek megosztása, a gyűlöletkeltés, az aljas rágalmazások meghozták az eredményt. Na, meg persze mindehhez hozzájárult, legyünk őszinték, azok viselkedése is, akik haszonélvezetre becsicskáztak a romboló Bihar megyei RMDSZ-nek.
Az eredmények: Kisnyégerfalva magyar tanácsos nélkül maradt. Belényes úgyszintén. A sokkal jobb időket megélt Várasfenes két tanácsossal kell beérje, úgyszintén Újlak is csak kettővel. Magyarremete csak eggyel. És még marad Tárkány, ahol megismétlődött a négy évvel ezelőtti eredmény. A szociáldemokrata párt (PSD) 5 tanácsosa közül kettő magyar, az RMDSZ-nek négy és az EMNP-nek egy tanácsosi hely jutott. Előreláthatólag a magyar pártoknak sehol sem lesz még alpolgármestere sem. Pedig 20 évvel ezelőtt, mielőtt Szabó Ödön és Kiss Sándor betették a lábukat a völgybe képes volt minden település önmagához mérten, nagyon jó eredményeket elérni. Magyar polgármesterek, alpolgármesterek. A már-már magára találó településekbe ekkor ütött be a ménkű, 2000-ben jöttek Szabó Ödönék, hogy megmondják, kire kell szavazni.
Hogy nem vagyunk egyformák, nem vagyunk mind terelhetők, van, aki nem tűri, hogy fentről parancsolgassanak, utasítsanak, amit mások egyenesen élveznek – lett végül a Néppárt. És láss csodát „bölcs Ödönék” úgy döntöttek, hogy bármilyen román párttal összefognak csak a magyarral nem!
Pedig, így elvihető lett volna minden magyar szavazat. Akinek nem tetszik egyik, szavazzon a másik magyar pártra! Nem ezt tették, összefogva az egyházzal ütötték, vágták, oláhozták, árulózták a nem maffiózó magyart. Pénzt, bulit, ünnepet és gyászt kihasználtak a megosztáshoz.
Csicskásaik nem győzték szidni, átkozni „sorstársaikat” és közben simogatni, pátyolgatni a közösség és tájidegen, valójában ellenség, Ödönt. És lassan, de biztosan ide jutottunk, nem csak Tárkány, az egész Fekete-Körös völgyi szórvány. A fenti eredmények mindent elmondanak. Addig, addig ment a helyi magyarok szembeállítása, hogy sokan átmentek inkább román pártokba.
Az aljas húzásoknak, átveréseknek vége, hossza, sosem lesz, amíg az RMDSZ-es maffia és pártegyháza mérgezi, mételyezi a helyi közösségeket. A mostani választásokon Tárkányban, példának okáért egy tiszta lappal induló embert használtak fel arra, hogy kihúzza őket a bajból. Tudták, hogy függetlenként nincs esélye nyernie, de hozta a szavazatokat. A becstelen átverés mindent elmond róluk, de ehhez kellett sok RMDSZ szavazó sunyisága is. Mert nem igaz, hogy nem tudták mi történik, mire megy ki a játék! Ha nem, az mindent elmond róluk, mint az előző szavazásokkor is.
Az sem igaz, hogy nem látták, hogy a megyei és országos RMDSZ minden román párttal összefog csak az EMNP-vel nem. Magyar a magyarral, helyi a helyivel, nem! Emlékezzünk csak a tavalyi nagypéntekre! Az egyháznak és a helyi RMDSZ-nek Szabó Ödön kellett, nem a tárkányi magyarok. Ki itt a barát és ki az ellenség? Rá kellene már jönni!
Gábor Ferenc, Köröstárkány
