Kísért a múlt
Mostanában, hogy több időm van olvasni, sok minden a kezembe, a szemem elé kerül. Többek között az erdélyi Magyar Népi Szövetség története is. Tanulságos, megszívlelendő, tükörképe a mának vetül felénk. A gyakorlat, a cél, a régi, még a kivitelezés is. „Mindent végképp eltörölni!” Nem baj, ha káros, egyenesen sorsdöntő dolgok történtek a közel múltban, minden mulasztást, bűnt, árulást nem létezővé kell tenni, betakarva az egység, az összefogás fátylával és menni, szavazni!
Kurkó Gyárfást, aki ragaszkodott az erdélyi magyarság politikai, gazdasági függetlenségéhez, kíméletlenül elintézték, börtönbe dugták „elvtársai”. Román, magyar közös érdek, közakarat, a megfélemlített, nyájba terelt erdélyi magyarság vezetőinek hathatós közreműködésével. Persze, még lehetne beszélni a Kurkó Gyárfáshoz hasonló személyiségek kizárásáról, elintézéséről, hiszen többen is voltak, akik ellehetetlenített helyzetük arra kényszerített, hogy feladják a köz és érdekvédelmet. A közakarat nem kért belőlük, idegenek lettek övéik számára. Maradtak a meghunyászkodók, a kollaboránsok, az öncélú alkalmazkodók. Másoknak lehetőség volt a kivándorlás, vagy az önfeladó, semmire sem kötelező nyájba menekülés. Bizonyára Kurkó Gyárfásnak sem volt vigasz, hogy az őt leváltó „magyar” vezetők 1953-ban önfelszámolják a Magyar Népi Szövetséget. Nem volt rá szükség, hiszen annyira közösek voltak a célok a román társadalmon belül, hogy minden erdélyi magyar helyet kapott a Román Kommunista Pártban. Idegen testben, csak önmagáért élő, az erdélyi magyarságot bármi áron felszámolni akaró román közegben létezhetett közös cél, akarat? Tudjuk, hogy nem!
Valami nagyon hasonló történt, történik az elmúlt harminc évben is, kedves sorstársaim! Minden megnyilvánulás arra mutat, hogy a román-magyar közös cél a magyar érdekvédelem önfelszámolása. Az érdekvédelem teljes feladása, az RMDSZ kirakatpárttá vedlése, az erdélyi magyarságot Bukarest kénye-kedvére kiszolgáltató, a mindenkori román politikával való egybeolvadás, elvtelen megalkuvás máshová nem vezethet. Karizmatikus, gerinces vezető már rég nincs, talán nem is volt a szervezet élén. Az együttműködők a félelem és jóhiszeműség csapdájában tartják a nyájjá tett erdélyi magyar közösséget. Hallgatni, alkalmazkodni, és alkalomadtán jajgatni, még azt se hangosan, köztünk maradjon.
Ma nem jár börtön a berzenkedőknek, petárdázóknak igen! Utóbbiakat elintézi a román állam, az okvetetlenkedőket, a „mélymagyarokat, a forrófejűeket” határon átívelő nemzeti összefogással, nemzetárulóknak nyilvánítják. Mi sem változott, a közelmúltban kommunista, most demokrata bőrbe bújt nemzetárulók, bohóckodó Ödönök vezetik a nyájat az önfeladás, önfelszámolás útján. Menekvés nincs! Kivétel sem! Nem véd meg sem szavazat, sem szószék, sem pedig az álösszefogás, szolgalelkű együttműködés, vagy elvtelen egység! Lehet minduntalan ismételgetni a hazugságokat, de bármennyire is igazságnak nyilvánítjuk, a hazugság akkor is hazugság marad!
Gábor Ferenc, Köröstárkány
