Koránt sincs vége az Úz-völgyi temetőügynek
Az Európai Parlamenti választások felfokozott hangulata után úgy gondoljuk, hogy ideje visszatérni közösségünk mindennapi gondjaihoz.
Ezek közül egyik legforróbb téma az Úz-völgyi helyzet végleges rendezése a magyar közösség akaratának megfelelően. Az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezete betartotta a Kezdeményező Bizottságban született egyezséget, külön nem nyilatkozott az ügyben, és ezáltal nem vett részt abban a műveletben, amely az Úz-völgyi eseményeket politikai kampányeszközzé alacsonyította – közli az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezete.
Most, hogy lejárt az EP választási kampány, reméljük, hogy a politikai „hisztéria” helyét átveszi a józan gondolkodás és stratégiakészítés, amelyek nem politikai játszmákat és egyéni szereplésvágyakat kell szolgáljanak.
Mindazonáltal nem lehet és nem szabad elmenni amellett, hogy kik a felelősök azért, hogy idejutott a helyzet. Emlékeztetni szeretnénk mindenkit a csíkszentmártoni polgármester kijelentésére, hogy nem kell a „civil hisztéria”. Ehelyett sikerült egy politikai kampányhisztériát csinálniuk, melynek célja nem a megoldáskeresés volt, hanem a figyelem elterelése a lényegről.
Ennek az elterelő hadműveletnek a része a Hargita Megyei Tanács elnökének, Borboly Csabának a közösségi oldalakon való szereplése, a videóüzenetei, melyekben először a lakosság segítségét kéri a lehetséges jogi eszközök azonosításában, majd azt bizonygatja, hogy mit tett az Úz-völgyéért. Arra viszont nem kaptunk választ, hogy miért zajlanak eredménytelenül hosszú idő óta a Hargita megyei határviták Bákó és Neamț megyékkel, és hogy 2014 és 2019 között miért nincs nyoma semmiféle ezzel kapcsolatos akciónak? Miért nem lépett sem Ő, sem Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere az elmúlt hónapokban, annak ellenére, hogy a helybéliek hónapokkal ezelőtt figyelmeztették őket a dormánfalviak mesterkedéseire? Valamiért csend övezte az ügyet, amíg a civilek meg nem kongatták a vészharangot.
Érthetetlen számunkra, hogy felelős politikai tisztséget betöltő személyek, parlamenti képviseleti támogatással, hosszú évek óta nem voltak képesek eredményt elérni, s így mi, Hargita megye lakosai újabb területvesztés veszélyével kell szembenézzünk. Nem elég, hogy annak idején elvették országunkat, most elöljáróink tehetetlensége miatt Székelyföld határai is beszűkülőben vannak. Ki vállalja a felelősséget az újabb területvesztésért?!
Tolmácsoljuk elvárásainkat a bukaresti és brüsszeli parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ felé:
Elvárjuk az RMDSZ frissen bejutott európai parlamenti képviselőitől, hogy váltsák be a kampányban tett ígéreteiket, és védjék meg a magyar közösség jogait, most, ebben az ügyben is.
Elvárjuk, hogy az Úz-völgyi katonatemetőből elvitessék a törvénytelenül állított kereszteket, és álljon vissza minden az eredeti állapotába. Amennyiben ez nem történik meg, kérni fogjuk a felelős személyek lemondását.
Erőteljesen elítéljük azt a rendőri túlkapást, melynek eredményeként közösségünk újabb tagjait hurcolták meg. Ennek kapcsán felszólítjuk a magyar parlamenti képviseletet, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a karhatalmi szervek belső működési szabályait oly módon változtassák meg, hogy a jövőben ne kerülhessen sor a szabályosság leple alatt ilyen vérlázító intézkedésekre.
Jogos elvárásaink mellett a magyar közösség az elkövetkező időszakban is számíthat az Erdélyi Magyar Néppártra, nemcsak a megalakult Kezdeményező Bizottságban, hanem Hargita Megye Tanácsában, és a tiltakozó megmozdulásokban is. Ugyanakkor kihangsúlyozzuk, hogy pótcselekvésekben, népszerűséghajhászásban kimerülő, de valós eredményeket nem hozó akciókban továbbra sem veszünk részt!
Mindent megteszünk viszont ahhoz, hogy a június 6-ra tervezett román avatóünnepség meghiúsuljon. E cél érdekében támogatjuk az összes politikai- és civil szervezet törvényes lépéseit!
Végezetül megállapítjuk, hogy talán az egyetlen kedvező fejlemény ez ügyben az, hogy a magyar közösség egyöntetűen felháborodott, és összezárt az újabb hatalmi jogtiprás miatt, olyan erőt mutatva fel, mely reményt ad ahhoz, hogy az Úz-völgyi, és a többi közösségi jogainkat ért támadást is visszaverhessük.
