Közérdekű információk eltitkolása, avagy a kirekesztés ezer módja
Sajtótájékoztatót tartott a Bihar megyei Néppárt
Csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót tartott az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke Csomortányi István. A tájékoztató témája a néppártos tanácsosok munkájának szabotálása, akadályoztatása volt a megye RMDSZ-es többségű helyi önkormányzati testületeiben.
A helyzetet jól jellemzi, hogy megyeszerte, a választások óta egyetlen határozattervezetet sem fogadtak el a többségi RMDSZ-es helyi tanácsok azok közül, amelyeket valamely Néppárt-frakció terjesztett elő.
Ugyanakkor a polgármesterek és a jegyzők a legalapvetőbb és a legnyilvánosabb közérdekű információkat sem szolgáltatják ki az a Néppárt tanácsosainak, holott a 2001/215-ös, a helyi közigazgatásról, illetve a 2001/544-es a közérdekű adatokhoz való szabad hozzáférésről szóló törvények világosan és egyértelműen garantálják azokat.
A fent említett törvényekre alapozva folyó év júliusában a Néppárt megyei szervezete tizenhét érmelléki és hegyközi, illetve a nagyobb városok közül pedig a margittai és a nagyszalontai önkormányzatokhoz két-két kérelmet juttatott el. Az elsőben kérelmezte, hogy az említett önkormányzatok adják közre az alkalmazottak jegyzékét és azok munkaköri leírását. A második kérelem a nevezett önkormányzatok 2012–2015 között megkötött szerződéseire, azok értékeire, tárgyára és alanyaira vonatkozott.
A kérelmekre csak a margittai önkormányzat válaszolt érdemben (itt sem sikerült teljes választ kapni), nyolc hivatal figyelmen kívül hagyta azokat, a másik nyolcból hat sablonszerű, betűre egyező román nyelvű elutasító választ adott.
A fentiekből nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-es önkormányzatok nem hajlandóak a törvényességet tiszteletben tartani, mi több, bűnszövetségben, egymással egyeztetve teszik, rejtegetik, hogy hogyan költik a közpénzt. Külön felháborító volt, hogy a beérkezett válaszok közül csak egy íródott magyar nyelven (az is mindössze három sorban), holott a 2001/215-ös törvény biztosítja az anyanyelven történő hivatalos válaszhoz fűződő jogot. Sajnálatos, hogy éppen a magyar vezetésű hivatalok nem élnek vonatkozó a törvény adta lehetőséggel. Utóbbi önkormányzatok hivatalos honlapjai is gyakran kizárólag román nyelvű, sőt, az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok 90 százalékánál semmilyen magyar nyelvű formanyomtatvány nem létezik.
Beszédes a hegyközcsatári önkormányzat példája is: az elvileg független, de annál inkább RMDSZ-es kötődésű jegyző, csak akkor kezdte el kiküldeni a Néppárt-frakció tanácsosai számára a tanácsülésekre szóló meghívókat és napirendet, amikor a Néppárt megyei szervezete panaszt tett a megyei kormánybiztosi hivatalnál (prefektúrán).
Szomorú tény az is, hogy a jelek szerint ezek az önkormányzatok összejátszanak a kormánybiztosi hivatallal, hiszen furcsamód, a csatári ügy kivizsgálására Delorean Gyula RMDSZ-es alprefektust küldték ki, aki „természetesen” indoktalannak találta a Néppárt panaszát.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Bihar megyei RMDSZ és a bukaresti kormányzás között olyan szoros az együttműködés, hogy szemet hunytak afelett is, hogy Delorean Gyulát, alprefektusi kinevezése előtt, a megfelelő köztisztviselői színt elérése érdekében két vidéki önkormányzathoz is (Szalárd és Bihar községek) fiktív módon alkalmazták.
Összegzésképpen, a Néppárt Bihar megyei szervezete ismételten ki fogja kérni az említett nyilvános és közérdekű adatokat, azonban, ha az önkormányzatok részéről ezúttal is törvénysértő magatartást tapasztal, közigazgatási bíróságra viszi az ügyet.
A cél az, hogy az adófizetők pénzével az RMDSZ-es önkormányzatok ne tudjanak visszaélni, mi több, a teljes átláthatóság nevében a kért adatokat egy önálló honlapra is fel fogják tölteni.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtószolgálata
