Közös fellépésre van szükség a konfliktusgerjesztéssel szemben!
Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete többször kinyilvánította: egymás történelmének, kulturális értékeinek kölcsönös tiszteletére alapozott, békés együttélésre törekszik a többségi román lakossággal. Nem illeszkedett ebbe a megbékélési folyamatba a bukaresti Művelődési és Nemzeti Identitás Minisztériuma által kezdeményezett, és a Bihar megyei Művelődési Igazgatóság, valamint a Prefektúra által végrehajtott nagyváradi szoboravatás hangulata.
Az RMDSZ által is támogatott bukaresti román kormány azért tartotta fontosnak, hogy Emmanuel de Martonne francia földrajztudósnak szobrot állítson Nagyváradon, mert az első világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes hatalmak, az általa készített etnikai térképek alapján jelölték ki a Románia és Magyarország között ma is érvényes országhatárt. A szoboravatáson Ioan Mihaiu prefektus arról beszélt, hogy neki köszönhető, hogy Nagyvárad, Arad, Temesvár és Szatmárnémeti „visszatért” Romániához. Ezt erősítette meg Ioan Nicu Sava, bukaresti egyetemi tanár, aki Emmanuel de Martonne érdemének tekintette, hogy elkészítette a közép-európai térség etnikai térképét, amely kirajzolta a határkijelölés szempontjából fontos román etnikai teret.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete úgy véli, egy olyan városban, ahol 45-50 ezer magyar él, a román–magyar történelmi konfliktusok jelenbe való átültetése nem kedvez a békés egymás mellett élés légkörének. Az olyan vitatható állítások, miszerint a Partiumi városok „visszatértek” Romániához vagy etnikai összetételük indokolta a Romániához tartozásukat, a jól ismert történelmi csúsztatások kategóriájába tartoznak. Az1910-es népszámlálási adatok bizonyítják: Nagyvárad lakosságának 91,3 százaléka volt magyar és csak 5,5 százaléka román, Szatmárnémetiben 94,8 és 2,8 százalék volt ez az arány, Aradon a magyar és a román lakosság részaránya 63,4 és 19,1 százalék, Temesvár lakosságának 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, 10,4 százaléka románnak. Azt sem cáfolta eddig egyetlen történész sem, hogy ezek a városok azelőtt sohasem tartoztak Romániához. A Ceauşescu-korszakban született nemzeti-kommunista történelemhamisítás célja a két nemzet közötti viták kirobbantása, az ellentétek szítása volt, és az ma is.
A Néppárt Bihar megyei szervezete visszautasít minden olyan Bukarestből, a kormány által támogatott nacionalista körökből érkező kísérletet, mely megmérgezi a város magyar és román lakosai között a békés együttélést, ugyanakkor szorgalmazza az RMDSZ-szel való közös fellépést közösségünk méltóságának megvédése, valamint az etnikai konfliktusgerjesztés és történelemhamisítás határozott elutasítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy együttműködve hatásosabban emelhetjük fel szavunkat a minket ért sérelmekkel szemben, s közösségünk igénye is, hogy a nemzeti szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben – így az önvédelem alkalmával is – közösen cselekedjünk.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete
(Főoldali fotó: oradeaindirect.ro)
