A (köz)pénznyelő Észak-Nyugati Víz és Csatornaszolgáltató gittegylet
Alig telt el pár hét a lakossági fórum után, amelyen az Észak-Nyugati Víz és Csatornaszolgáltató Rt. két reprezentánsa valami hihetetlen arroganciával osztotta ki a „prosztó helybélieket, akiknek csak annyit bírt el a fejük”, hogy nem volt elég türelmük végighallgatni szolgáltatási cécó-ügyben a sokadik végeláthatatlan és semmitmondó szónoklatot, máris újabb hercehurca zajlik az említett cég körül.
A múlt hét csütörtökön egy rendkívüli tanácsülés keretében meg kellett volna szavaztatni a Mihályfalvára eső alaptőkerész megemelését (179 ezer lejjel), annak a cégnek, amelynek képviselője néhány héttel ezelőtt kijelentette a lakossági fórumon, hogy ha kedvük szottyan, akár 120–140 százalékosan fizettetik meg a szennyvizet a háztatásokba befolyó „ivóvízhez” képest (az emberek a 100 százalék miatt lázadoztak éppen), mert nekik a törvény megengedi. Tehát tudják be a cég jóindulatának, hogy csak annyit taksálnak. És az érmihályfalvi önkormányzati testületnek ebben még szava sem lehet. Azaz a város úgy adta ki kezéből (részvényesként) az új víz- és csatornarendszert, hogy a tarifákat egyáltalán nem szabályozhatja. Az a város, amelynek a polgármestere az elnöke a 22 RMDSZ-es településből álló regionális csoportosulásnak (Közösségi Fejlesztési Egyesület – Asociatia de Dezvoltare Comunitara – ADI), és amelynek alárendeltje ez az ominózus víz és csatornaszolgáltató cég is.
Vagyis kiszolgáltattuk a várost egy olyan regionális cégnek, amely elvitte a kész lefektetett hálózatokat, a helyi technikai alapot (gépeket és egyebeket, amelyek eddig kiszolgálták a helyi vízgazdálkodást), sőt felszámoltatta a várossal az intervenciós brigádot is. Azaz részben létezik, de a cég dirigálja.
Amúgy az egész regionális csoport állítólag azért jött létre, hogy régiós tömörülésként nagyobb legyen a pályázati esélye.
Csütörtökön mégis megbukott az alaptőke emelésére vonatkozó határozat-tervezet, mivel az ellenzékben ülők nem adták voksukat egy újabb „közpénzelszíváshoz”, ami a fórumon elhangzottak tükrében érthető is. Ugyanis ott, az általános közvélekedés szerint, mióta a város a tömörülés tagja lett, az ivóvíz minősége, nemhogy javult volna, de sokkal rosszabb lett, mire a cég szóvivője kijelentette, hogy Isten sem egy nap alatt teremtette a világot.
Ez tény és való, de a mihályfalviaknak évtizedek óta nincs nemhogy iható, de még mosásra vagy tisztálkodásra alkalmas vizük sem sőt, amióta a város ennek a (köz)pénznyelő gittegyletnek a tagjává „avanzsált”, a vezetékes víz sok esetben csak kertlocsolásra alkalmas.
A 204 ezer lejhez, amivel a város az RMDSZ-es cég alaptőkéjéhez már a korábbi években hozzájárult, a határozat-tervezet szerint még hozzá kellett volna tenni újabb 179 ezer lejt, ahhoz, hogy egy 7,7 milliós pályázat elindításához elegendő legyen. (Amúgy ezeket a pénzeket a saját vízgazdálkodásának a javítására is fordíthatta volna a város.)
A pályázat (ha egyáltalán létezik ilyen, mert még egyet sem sikerült felmutatni, pedig már volt olyan is, hogy Érszőlősről vezetik ide a makulátlan vizet) leadását ez nem befolyásolta, csak az ADI elnökének (Nyakó József) a presztízsén esett kiköszörülhetetlen csorba.
Összegzésképpen az észak-nyugati fronton évek óta a helyzet változatlan, mindazok ellenére, hogy a cég majd minden évben profittal zár (ez felvetődött egyébként a lakossági fórumon is). Az RMDSZ-es városvezetőség pedig flottul megszabadította a helyi költségvetést a vízgazdálkodás bevételeitől, sőt még mindig a helybéli adófizetők pénzén toldja-foldja a terveiben elfuserált szennyvíztisztítót, rendkívüli adókból pótolva a büdzséből elmaradt pénzeket.
Az örökös információzárlat (az ellenzéknek folyamatosan közelharcot kell vívnia minden adatért) következtében pedig sem a Néppárt-frakció, sem pedig más ellenzékben ülő tanácsos azt sem tudja, mire kéne felemelnie a kezét, így legtöbbször tartózkodik, vagy fel sem emeli. Lám, az információzárlatnak is megvan a maga fény és árnyoldala…
A házicég közpénzzel való feltöltése, stílusosan szólva érdeklődés hiányában elmaradt, mivel az RMDSZ-frakció tanácsosainak egy része éppen nyaralt.
Amúgy a vízszámlát elnézve, talán kevesen vették észre, hogy sehol sem szerepel az, hogy a fogyasztók ivóvízért (apă potabilă) fizetnek. A számla csak vízszolgáltatásról szól (serviciu alimentare cu apă), amibe a pocsolya is belefér, és amivel még kötelezni sem lehet a céget a jobb minőségű vízre.
Sütő Éva
