Lestyán, mint gyógynövény – Nagyanyáink titkos fűszere
A lestyán méltó arra, hogy figyelmünk középpontjában álljon, mert számos civilizációs betegség egyik leghatékonyabb megelőző szere.
A lestyán – orvosi lestyán a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer- és gyógynövény. Petrezselyemhez, talán egy kicsit a zellerhez hasonló illatú és ízű fűszernövény, melynek levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk.
Akár másfél méter magasra is megnőhet a fűszerkertben, sötétzöld levei dús bokrot adnak, ha kedveli a helyét. Minél melegebb és naposabb helyen termesztjük, annál több illóolajra, annál ízletesebb lestyánra számíthatunk. A levelek nem bírják a hideget, de gyökérzete képes áttelelni.
Lestyán történelem
A rómaiak segédletével Dél-Nyugat Ázsiából, Irán és Afganisztán területéről került hozzánk. A középkorban nagyon elterjedt fűszernövény volt, szerencsére népszerűsége napjainkban visszatérőben van. Az erdélyi konyha elengedhetetlen fűszere. Ősidők óta termesztik fűszernövényként. Nagy Károly Capitularéjában is szerepel és Dioszkoridész is megemlíti. Európában a VIII. század óta van írásos emlékünk róla.
A lestyán sok helyen vadon is megtalálható. Főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő. Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle.
A lestyán gyógyászati felhasználása
A növény a különböző szerves savakon, cukrokon kívül mintegy 1,0% illóolajat tartalmaz. Az illóolajban található butilftalid származékok adják a növény jellegzetes illatát. Régen halványított levélnyelét kissé fűszerezve, sózva finom csemegeként fogyasztották. Gyökereiben a levelek illóolajához hasonló vegyületeken kívül főleg kumarinok halmozódnak fel, erős intenzív illatot adva a föld alatti részeknek. Sok helyen csak a gyökérből állítanak elő illóolajat szakaszos üzemi lepárlással. A középkor óta nemcsak fűszer-, hanem gyógynövényként is felhasználják. Kezdetben a föld feletti részeket gyűjtötték, ma már csak föld alatti szárát, rizómáját szedik. Gyógyászatban a vizelethajtó teakeverékek egyik komponense.
A lestyán gyógyhatása
A lestyán éppen a ftalidoknak köszönhetően képes enyhíteni a gyomor és a belek simaizom-görcseit, valamint a húgyhólyag és a húgyutak görcsös állapotát. Más aromatikus gyógynövényekhez hasonlóan a lestyán is jótékonyan hat az emésztésre, hiszen erőteljes íze serkenti az emésztőnedvek termelődését, segít megelőzni a felfújódást, a teltségérzés kialakulását. Jótékonyan hat étvágytalanságban, összességében pedig felgyorsítja az emésztés folyamatát, egyúttal megakadályozva, hogy a táplálék rothadni kezdjen a belekben.
Képes szervezetünkből (illetve vérünkből) eltávolítani a salak- és méreganyagokat, megtisztítani az emésztőrendszerünket, ezzel együtt felgyorsítja és javítja a táplálék feldolgozását. Egyáltalán nem megalapozatlan tehát elődeink szent meggyőződése, miszerint a lestyán mindennapi fogyasztása megvédi az ember szervezetét a fertőzésektől.
Mindemellett kiváló vizelethajtó, és támogatja többek között a húgysav kiürítését a szervezetből, ezzel jótékonyan befolyásolva többféle ízületi megbetegedést is (reuma, kopásos ízületi betegségek, köszvény). Vizelethajtó és méregtelenítő tulajdonságait húgyúti és húgyhólyag-gyulladás, vizeletürítési problémák, valamint prosztata megnagyobbodás kezelésekor is ki lehet aknázni.
Vízhajtó lestyán teához 1 evőkanál lestyángyökeret áztassunk 10 percig forró vízben. Ez a főzet kiváló méregtelenítő abban az esetben is, ha túl sok nikotin és alkohol került a szervezetbe.
(forrás: egeszsegter.hu)
