Lezsák Sándor Érmihályfalván
Kárpát-medence szerte megkezdődtek az előkészületek az 56-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére. Ennek jegyében szombat délelőtt Érmihályfalvára érkezett Lezsák Sándor fideszes politikus, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A neves közéleti személyiség Sass Kálmán ’56-os mártír lelkész templomában tolmácsolta az anyaország üzenetét, illetve a forradalom emlékévének kapcsán 1956, te csillag címmel tartott rövid expozét. Az Országgyűlés alelnöke többek között ígéretet tett az érmihályfalvi közösségnek egy Sass Kálmán-szoborra is (a Lakitelki Népfőiskola Alapítványon keresztül, illetve a magyar kormány és az Országgyűlés támogatásával), amelynek – Kovács Zoltán főgondnok szerint -, ha nem is köztéren, de a templomkertben megbecsült helyet találnak majd. A vártnál rövidebbre fogott beszédében (teendői elszólították) hungarikumnak nevezte az 1956-os forradalmat, mely elfojtása ellenére is kikezdte a kelet-európai rezsimet, rést ütve a kommunista rendszeren.
Az eseményen jelen volt a mártír lelkész fia, Sass István Huba is, valamint Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki a szervezet nevében üdvözölte az anyaországi politikust, megköszönvén a helyi magyar közösség nevében a nagylelkű felajánlást, kitérve arra, hogy Sass Kálmánt a román állam mindmáig nem mentette fel a hazaárulás vádja alól, így az elmúlt évtizedekben csak a helyi református gyülekezet ápolhatta méltóképpen emlékét. Hozzáfűzte: mind a mai napig érezni az 56-os idők idekövesedett „hagyatékát”, még ha finomabb formában is, ám megnyugtató, hogy mindezek ellenére sokan becsülik a tiszta, igaz szó értékét.
A templomi beszédeket követően Vagyon Ilona, a református nőszövetség tagja mondta el Faludy György 1956, te csillag című versét, majd megkoszorúzták a mártír lelkész emléktábláját. Ezt követően a róla elnevezett emlékteremben vonultak megszemlélni a lelkész érmihályfalvi hagyatékából készült állandó kiállítást.
A rövid kötetlen beszélgetést követően a házigazda szerepét betöltő Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor kezdeményezésére a vendégek a templomkertben létesített Nemzeti Összetartozás emlékhelyhez vonultak, ahol csoportképen örökítették meg az eseményt.
A késő délutáni órákban az új ravatalozónál az Érmihályfalvi Csoport tagjaira emlékeztek, majd a Sass Kálmán emlékhelynél helyezték el koszorúikat.
Tanévkezdés lévén, akik tehették, kimentek a temetőbe Hetényi Kovács János sírjához is, aki a Debreceni Református Kollégium tanárára és a kollégiumi gyűjtemény, illetve múzeum megalapítója volt. Ugyanakkor Andrássy Ernő anyai nagyapjaként ismert. (Andrássy Ernőt az Érmihályfalvi Csoport tagjaként 1958-ban tartóztatták le, majd hazaárulás, illetve az önálló Erdély megalakítására való felbujtás és lázítás koholt vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben váratlanul szabadon engedték.)
Vasárnap délelőtt a tanévnyitó istentisztelet keretében, rövid református iskolatörténeti összefoglaló hangzott el Balázsné Kiss Csillától, majd az eseménysorozat zárásaként Tófalvi Zoltán történész osztotta meg kutatásait az 56-os események helyi vonatkozásairól, valamint az Érmihályfalvi Csoport tagjainak börtönéveiről, kivégzéseikről, illetve szabadulásuk utáni viszontagságos életükről. Az előadás keretében a mihályfalviaknak eddig ismeretlen történések, nevek és események hangzottak el.
Az eseményeken két néppártos önkormányzati képviselőn kívül a tulajdonképpeni elöljáróságot nem képviselte senki.
Sütő Éva
