A magyar kisebbségek sajtójáról rendeztek konferenciát Brüsszelben
A kisebbségi nyelvű média erősítése Európában címmel tartottak félnapos konferenciát június 7-én az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Házigazdák a magyar néppárti delegáció egyes tagjai voltak, a meghívott előadók pedig Kárpát-medencei médiaszakemberek – közölte Tőkés László sajtóirodája.
A konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást, sőt egyenesen a megmaradás zálogai, ezért a nemzeti kisebbségek médiájának fejlesztése, támogatása közös európai ügy. Ugyanakkor elsősorban a többségi nemzetállamok feladata a területükön élő kisebbségek anyanyelvű sajtójának oly mértékű védelme és erősítése, hogy akár esélyegyenlőségről is beszélni lehessen ezen a pászmán a többség és a nemzeti kisebbségek között. Ezt a feladatot nemzetközi dokumentumokban lefektetett saját vállalásaik mentén kell teljesíteniük az egyes államoknak. Azt a konferencián részt vevő politikusok egybehangzóan és elismerően állították, hogy a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében kiemelten fontos a Magyarországtól kapott támogatás, amely pótolni igyekszik mindazt, amit a többségi nemzetállamok e téren nem végeznek el.
Deli Andor délvidéki EP-képviselő meghívására Bodzsoni István szabadkai médiaigazgató a szerbiai magyar sajtó helyzetét, sikereit és gondjait ismertette, Natasa Heror az ottani többségi és kisebbségi média viszonyáról és együttműködéséről tartott rövid tájékoztatást. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő meghívottjaiként Kulin Zoltán és K. Debreceni Mihály vázolták az ukrajnai médiaállapotokat, különös tekintettel a magyar nyelvű köztájékoztatás nehéz, törvényi megszorítások és hatósági vegzálások által terhelt helyzetére. Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő vendégeként Molnár Judit dunaszerdahelyi főszerkesztő a felemás, politikai torzsalkodásoknak kitett, helyenként szerepzavarban lévő felvidéki sajtóról adott egyfajta képet. Az RMDSZ-es Sógor Csaba azzal adta át a szót meghívottjának, Szász Attilának, hogy a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné, mégpedig ritkán jó színben. A marosvásárhelyi rádió főszerkesztő-helyettese a közszolgálati rádiózás, azon belül pedig a belső-erdélyi magyar nyelvű tájékoztatás helyzetét és gondjait ecsetelte. Maksay Ágnes kolozsvári médiaszakember a romániai tapasztalatokról általánosságokat és specifikumokat is megosztott a hallgatósággal, leszögezve: a magyar nyelvű televíziózás a legkevésbé fejlett és korszerű kommunikációs ágazat az országban.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, ráadásul a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja. De gondok mutatkoznak a magyar közmédia szolgáltatásainak a határon túli nemzetrészekhez való eljuttatásában is, a kábelcégek hozzáállásától a geokódolásig terjedően. „Nyelvében él a nemzet – mondottuk a legelején. Jól felfogott nemzeti érdekeinket semmiképpen sem szabad alárendelnünk a megosztó pártérdekeknek. A sajtónak, a médiának szabadnak kell lennie!” – zárta felszólalását Tőkés László.
Meghívottja, Dénes László nagyváradi újságíró a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról szólva elmondta, hogy számszerűleg kevesebb, de annál színvonalasabb kiadvány megjelenése lenne kívánatos, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióbeli legnagyobb nemzeti kisebbségnek, a romániai magyarságnak nincs egész nap és mindenütt fogható országos televíziója és rádiója, sem közszolgálati, sem kereskedelmi. Ugyanakkor az újságírószakma anyagi és társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony, emiatt a rutinos szakemberek elhagyják, a tehetséges, magasan képzett fiatalok pedig nem is választják ezt a pályát. Azt sem hallgatta el, hogy a közösség érdekvédelmét és közképviseletét évek óta kisajátító politikai szervezet azzal is igyekszik uralni a médiát, hogy a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásnak az anyanyelvű sajtóra eső részét preferenciálisan osztja szét.
A konferencián szót kapott még Balázs Bence kolozsvári újságíró, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) munkatársa, valamint Vincze Loránd, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Zárszavában Deutsch Tamás EP-képviselő minden, magát demokratának tartó politikus abbéli felelősségére mutatott rá, amellyel a nemzeti kisebbségek megmaradását, erősödését, gyarapodását elősegíteni köteles. Ez egy kardinális európai ügy, a nemzetek Európai Uniójának közügye. A nemzeti közösségek fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az anyanyelven történő alapos tájékoztatás az önálló, szabad és korszerű média révén.
A kisebbségi nyelvű média erősítése Európában
Kelet- és közép-európai áttekintés
Konferencia, Brüsszel, 2017. június 7.
Esélyegyenlőség a médiában a többség és a nemzeti kisebbségek között
Hasonlóképpen az oktatáshoz és a kultúrához, a nemzeti kisebbségek életében a médiának is identitásőrző, nemzetmegtartó szerepe van – és egyéb, társadalmi funkciói mellett (tájékoztatás, kommunikáció, véleményformálás) talán éppen ez a legfontosabb. Ezen a téren is érvényes, hogy „nyelvében él a nemzet”.
A piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen.
Ezzel szemben kelet-közép-európai tapasztalataink azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel eleve hátrányos helyzetünkre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja. Általában véve ez jellemző a Kárpát-medencei magyar nyelvű kisebbségi tömegtájékoztatás helyzetére.
Az Európai Parlament által 2013-ban elfogadott Alfonsi-jelentés – melynek magam is egyik árnyékjelentés-tévője voltam – világosan rámutat, hogy a veszélyeztetett és kihalástól fenyegetett európai nyelvek hatékony védelme csakis állami és európai politikák támogatása révén lehetséges. A kisebbségi média területén is a jelentés ajánlásait kellene életbe léptetniük a tagállamoknak.
Szintén ide tartozik a remélhetőleg még ebben a parlamenti ciklusban elkészülő, azon európai kisebbségvédelmi keretszabályozás, melynek jó kiindulópontja lehet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által benyújtott polgári kezdeményezés, a Minority SafePack.
A Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek számára különleges fontossággal bír Magyarország róluk való alkotmányos gondoskodása, ennek részeképpen pedig a nemzeti közmédia (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap – MTVA) szolgáltatásainak az irányukba való kiterjesztése. Ennek felelős össznemzeti intézménye a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., illetve annak Kós Károly Testülete.
Mindazáltal sajnálatos gátló körülmény, hogy az egyes kábelszolgáltatók ellenállása miatt bizonyos televíziós műsorok (például az M5-ös kulturális csatorna adásai) nem jutnak el a külhoni közönséghez, illetve az ún. geokódolás korlátozó szabályai miatt nemcsak a dél-tiroli németek, hanem a határon túli magyarok sem követhetik anyanyelvükön a nemzetközi sportesemények közvetítéseit (az M4-es televíziós csatornán).
Magyar kisebbségi szempontból rendkívül károsnak minősül az a pártos irányzat, amely erdélyi magyarságunk nemzeti identitásának a rovására, az európai balliberális táborhoz csatlakozva, durva támadás alá veszi az anyaország médiapolitikáját, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy az RMDSZ közreműködésével a Fidesz a határon túlra is kiterjesztette „médiaháborúját”, hogy ekképpen „vegye birtokba az erdélyi magyar nyilvánosságot”.
Nyelvében él a nemzet – mondottuk a legelején. Jól felfogott nemzeti érdekeinket semmiképpen sem szabad alárendelnünk a megosztó pártérdekeknek. A sajtónak, a médiának szabadnak kell lennie!
Tőkés László EP-képviselő
