Már nemcsak ígéret az új nemzeti egység
Tisztában vagyok vele, hogy a politika az a terület, ahol a nyilvánosság a legtöbb teljesítetlen ígérettel szembesül, ezért nincs könnyű dolga a politikusnak, ha arról akarja meggyőzni a közvéleményt, hogy új stratégiáját komolyan gondolja, és amit ígér, annak van fedezete.
A Néppárt jó ideje felismerte, hogy az erdélyi kisebbségi érdekvédelem nem valósítható meg kizárólag pártpolitikai eszközökkel, amelyeknek egyetlen célja a hatalom megszerzése és megtartása. Kisebbségi szervezetként amúgy sincs lehetőség a hatalom megszerzésére, esetleg a hatalom birtokosaival kötött szövetségben, a hatalom közelében való maradásra van esély. Harminc év alatt bebizonyosodott, hogy illúzió azt hinni, ha a hatalom közelében vagyunk, lehetséges nemzetiségi jogokat szerezni. Kedvező politikai csillagállás esetén talán ki lehet járni, ki lehet alkudni részmegoldásokat, esetleg sohasem alkalmazott jogszabályokat, törvényeket lehet hozni. A hatalom közelében maradni, csak olyan kompromisszumok vállalásával lehetséges, amelyek nem a kisebbségi közösség, hanem a hatalom, a mi esetünkben a román hatalom érdekeit szolgálják.
Mi úgy gondoljuk, a nemzeti összefogásban van az érdekérvényesítő erőnk, amelyben minden magyar érdek és érték megjeleníthető, ezért jó ideje mondjuk, hogy új nemzeti egységben gondolkodunk. Azáltal, hogy szombaton a nemzeti oldalon politizáló két párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójáról döntött bebizonyítottuk, hogy nem csak mondjuk, de cselekszünk is az új nemzeti egységért. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) immár a valóságban is bizonyítja, hogy létrejött egy olyan erő, amelyben a közösségi érdekek felülírják az egyéni érdekeket. Meggyőződésem, hogy az új szervezet új lendületet ad az erdélyi magyar nemzetiségi érdekvédelemnek, nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja az erdélyi magyar képviseletet, és nem más magyar szervezet ellen határozza meg magát, hanem épp ellenkezőleg, megegyezésre törekszik vele.
De a demokratikus elvek szerint, egyenrangú félként képzeli el az együttműködést. Szerintem, harminc éve az egész erdélyi magyar közösség összefogásával született szövetség is felismeri, hogy a román pártok felé tett gesztusok helyett inkább a magyar nemzeti egységet vállalja és félreállítja azokat a politikusait, akik a közösségi érdekek helyett az egyéni érdekeiket előbbre helyezve, akadályt jelentenek a kinyújtott kéz felé vezető úton.
Örömmel látom, hogy Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is úgy véli, szimbolikus értékű, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket, hogy a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka.
Most, hogy az ígéretünk teljesítésében jelentős lépést tettünk, már sokkal könnyebb dolgom van, amikor arról szeretném meggyőzni a közvéleményt, hogy csakis egy új nemzeti egységben képzelhető el az erdélyi magyar jövő.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, a nagyváradi polgármesteri hivatal kabineti konzultánsa