Meg is nyitották meg nem is a nagyváradi római katolikus püspöki palotát a publikum előtt
Zártkörű, kizárólag meghívottak számára szervezett rendezvénnyel nyitotta meg kapuit a közönség előtt az egyház által csaknem három éve birtokba vett és még felújítás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota szombaton. Ezt a kapunyitást úgy kell érteni, hogy a nagyközönség keddi, csütörtöki és szombati napokon tekintheti meg a műemlék egyes belső részeit, előzetes egyeztetés alapján. Legalábbis erről szóltak a sajtóbeszámolók, de az nem derült, ki, hogy kivel, hogyan, miként kell egyeztetni, és mik a látogatás feltételei. Az MTI úgy tudja, hogy erről a püspökség honlapján lehet tájékozódni, de ott ilyesmiről szó nem esik.
A Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként számon tartott palota tulajdonjogát nyolc év pereskedés után, 2004-ben nyerte vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező nagyváradi római katolikus püspöki palota 1762 és 1776 között épült a Budavári Palota átalakításán is dolgozó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján. A püspökség a magyar állam támogatásával látott neki az épület felújításának, a teljes renoválás évekig tarthat, párhuzamosan zajlik az egykor arborétumként fungált kert rendezése is. A püspökség úgy gondolta, hogy fokozatosan teremti meg a látogathatóságot, a felújítás-rendezés haladtával. Az impozáns méretű palotakert még alakul, de nagyrészt már bejárható. A püspöki rezidencia egyik szárnyát irodák és lakosztályok foglalják el, az épület már felújított részében mára egyházművészeti kiállítást rendeztek be. Ezt nyitották meg szombaton, magyarországi és romániai politikusok részvételével és közhelyes szónoklataival.
Házigazdaként Böcskei László megyés püspök felidézte: amikor 2009-ben átvette elődjétől, Tempfli Józseftől a palota kulcsát, azt a feladatot kapta: „csináljátok tovább!” Ehhez kapott nélkülözhetetlen segítséget a magyar államtól. Megjegyezte: most csak az első emeletet adják át, de reményeik szerint őszig befejeződik a pince, a földszint és a második emelet felújítása is. Úgy dolgoztak, hogy a palota megőrizze régi pompáját, ugyanakkor meg is feleljen a mai követelményeknek. A püspök azt is megjegyezte, hogy míg a felújítás zajlik, csak sajátos program szerint és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a kiállítás. Időközben kiderült: a Kanonok sori vallásturisztikai irodával kell egyeztetni a 11, illetve 15 órától esedékes tárlatlátogatást. Információk: tourinfo.varad.org, tourinfo@varad.org, +40-359-433-401.
A kiállítás az egyházmegye vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjait mutatja be a reneszánsztól a 19. századig. Emellett az egyház liturgikus ötvösgyűjteménye és a 18-19. századi egyházi textilgyűjteményének egy része válik láthatóvá. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László királynak, a város alapítójának, valamint az egyházmegye boldoggá avatott mártír püspökeinek, Bogdánffy Szilárdnak, Scheffler Jánosnak és a Váradon pappá szentelt Apor Vilmosnak a tiszteletére. A palota második emeletére modern művészeti kiállítást és konferencia-központot rendeznek be.
Az ünnepélyes megnyitóra meghívott személyiségek, politikusok, elöljárók között nem szerepelt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon lakó elnöke, Tőkés László, aki pedig annak idején mind az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként rendszeresen kiállt a történelmi egyházaktól elbitorolt javak restitúciója mellett, szívén viselve a római katolikus testvérek jogfosztásának ügyét is. Küzdelméért, állhatatosságáért Várad 81. püspöke, áldott emlékű Tempfli József ki is tüntette annak idején. Tőkés László ma is csak gratulálni tud a római katolikus püspökségnek az elmúlt években elért eredményekhez, osztozva a sikeres építkezés fölötti örömben.
R. B. M.
(Fotók: Farkas László)
