Meg nem történtté tenni a jövőt…
Október 4-én, péntek este évadnyitó premier-előadásként tekinthettük meg Sardar Tagirovsky rendezésében a „Raszputyin” című háromfelvonásos drámát a szatmárnémeti Harag György Társulat előadásában, Rappert-Vencz Gábor kitűnő főszereplésével.
Szőcs Géza drámáját állították színpadra az évek óta Magyarországon élő és alkotó orosz rendező, Sardar Tagirovsky koncepciója alapján.
Tagirovsky már nem ismeretlen a szatmári közönség számára, hiszen nemrégiben láthattuk az általa rendezett Dosztojevszkij Idióta c. darabját. Kitűnő előadás, remek rendezés. (A debreceni Csokonai Színház vendégjátéka volt.)
A Sztanyiszlavszkij – Strasberg módszert is tanulmányozó Tagirovsky rendezői stílusa kezd felismerhetővé válni, bizonyos jól kivehető jegyeket hordoz az általa képviselt rendezői koncepció, vízió, a színészek színpadi jelenléte. A proszcenáriót jócskán kiterjesztve interaktív színházat kreál, kihasználva a nézőteret színházi játékra, a nézőket pedig részesévé teszi e játéknak, hogy ezáltal a bevonódás minél hangsúlyosabbá váljon.
Szőcs Géza nagyívű drámája Raszputyin ellentmondásos, váteszi alakját állítva középpontba olyan kérdéseket feszeget mint a túlélés, megmaradás, bűnök jóvátétele, döntéshozatalok dilemmája, következmények utóélete. Szőcs drámája nietzschei mélységekig hatol, mikor több történelmi „színt” is megjelenít számunkra aktuális uralkodóikkal, döntéshozóikkal. Ahol a választás esetleges mégis végleges és a kimenetel tragikus. Az ún. „véletlen” szerepét sem állíthatjuk partvonalra, mikor a történelmi cselekedetek, történések lajstromát készítjük.
Két hét haladék –, hogy megmentsük az emberiséget a bekövetkező rémségektől. Ám, a figyelmeztetés hiábavaló, mint mindig! Átérezzük a látnoki képesség átkát, terhét, dicsőségét, a jövőbe látó gondolat fájdalmának emésztő erejét a főszereplő, Rappert – Vencz Gábor monumentális alakítása kapcsán.
A hosszan kitartott, mozdulatlanságba dermedt, aláhúzott jelenetek a tragikus hatást voltak hivatottak növelni, akárcsak a fehér – szürke-ezüst – arany – arcfestés, kiemelve ezáltal a figurák karakterét.
A dráma magyar nyelvű ősbemutatóján maga a szerző, Szőcs Géza író is jelen volt, aki a színpadról szólt néhány kedves szót a nézőközönséghez és a társulat tagjaival együtt köszönte meg a vastapsot – szavai szerint – most már Szatmárnémeti is felkerült a személyes, belső térképére!
Cs. Budaházi Emese, Szatmárnémeti
