Megtalálták a mohácsi csata által érintett település maradványait
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett Földvár nevű település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei. Brodarics István történetírása szerint a korabeli településen zajlott a csata egyik kulcsfontosságú összecsapása.
A mohácsi ütközet kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak, így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra, a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma – közölte a Janus Pannonius Múzeum korábban az MTI-vel.
A múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. 2016 tavasza óta a hadszíntér kutatás módszereivel, régészek irányítása mellett fémkeresősök közreműködésével keresi az ütközet központi helyszínét.
Értékes hadi leletek kerültek elő
Az egykori Földváron nehézgyalogság harcolhatott és a török ágyúk egy része is az akkori falu környékén helyezkedett el. A most feltárt korabeli település közeléből mintegy 200, zömmel a 16. századból származó hadi lelet került elő. Köztük a magyar seregekkel szövetséges lengyelek pénzérméi is.
A leletek közül a szakember kiemelte a falu nyugati végéből előkerült két, I. Szulejmán-aranyat valamint egy 16. századi vaseszközt, amelyet feltehetően a falu lakói a csata előtt elrejtettek. Emellett százas nagyságrendben találtak nyílhegyeket, egyéb puska- és tüzérségi lövedék maradványokat és egy golyóöntő formát is felfedeztek.
A Janus Pannonius Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszéke és a Detect Max Hungary Kft. együttműködésében szakemberek kutatják át fémkeresővel a mohácsi csata helyszínét a baranyai Majs közelében
Több modern eszközt is használtak a kutatásban
Bertók Gábor régész hozzátette, hogy hogy a település azonosításához fémkeresők és a térképforrások használatán túl a 2009-ben megkezdett kutatási projekt keretében lézerszkennerrel végzett légi és kézi magnetométeres felmérést, valamint felszíni leletgyűjtést is végeztek. Mindezek eredményeként sikerült azonosítani Majs keleti határában egy korabeli egyutcás települést, ahol harminc méteres közönként összesen nyolc, mintegy 35 négyzetméter alapterületű házra, portára utaló jeleket találtak – magyarázta.
További kutatásokra van szükség
A kutatás távlati, az ütközet 500. évfordulójáig kitűzött céljairól Bertók Gábor elmondta, hogy Földvár megtalálásával várhatóan könnyebb lesz behatárolni a mohácsi ütközet központi helyszínét és a több tízezer ember maradványait rejtő – jelenleg még nem ismert – tömegsírok helyeit is azonosítani tudják majd.
A régész megjegyezte, hogy ehhez megfelelő anyagi támogatásra is szükségük lesz, mivel az eddigi kutatásokat kisebb pályázati forrásokból, valamint önkéntesek bevonásával valósították meg.
MTI
(Fotó: Székely Bertalan – II. Lajos holttestének megtalálása 1860)
